2026. október 21-ről 22-re virradó éjszaka éri el maximumát az Orionidák meteorraja, amely minden ősszel visszatérő látványossága az éjszakai égboltnak. A Halley-üstökös törmelékéből származó meteorok különösen nagy sebességgel szelik át az égboltot, és kedvező körülmények között óránként akár 20 hullócsillagot is megfigyelhetünk.

Az Orionidák meteorraja október 2. és november 7. között aktív, legnagyobb aktivitása azonban október 21. környékére esik. A Svábhegyi Csillagvizsgáló tájékoztatása szerint 2026-ban a meteorhullás megfigyelésére az október 22-i hajnali órák kínálják a legjobb lehetőséget.

A meteorraj tagjai rendkívül gyorsak, másodpercenként mintegy 66 kilométeres sebességgel lépnek be a Föld légkörébe. A keletkező fényjelenségek gyorsan átsuhanó csíkokat rajzolnak az égre, amelyek közül néhány különösen fényes lehet.

A Halley-üstökös nyomában érkeznek a hullócsillagok

Az Orionidák különlegessége, hogy a világ egyik legismertebb üstököséhez, a Halley-üstököshöz kapcsolódnak.

Az üstökös nagyjából 76 évente kerüli meg a Napot, útja során pedig apró porszemcséket és törmelékdarabokat hagy maga után. Amikor a Föld évente áthalad ezen a törmelékáramon, a részecskék a légkörbe érve fényjelenséget hoznak létre.

A Halley-üstökös legutóbb 1986-ban járt a Nap közelében, következő visszatérése 2061-ben várható. Az általa hátrahagyott anyaggal azonban bolygónk minden évben találkozik, így az Orionidák megfigyeléséhez nem kell évtizedeket várni.

Az üstökös törmelékéből egy másik meteorraj is kialakul: a május elején jelentkező Éta Aquaridák ugyancsak a Halley-üstököshöz kapcsolódnak.

Október 22-én hajnalban érdemes az eget figyelni

Az idei meteorhullás megfigyelését az éjszaka első felében jelentősen nehezíti a fényes Hold.

Október 22-én hajnali 2 óra 35 perc körül azonban a Hold lenyugszik, ezt követően pedig kedvezőbbé válnak a körülmények a hullócsillagok megfigyeléséhez.

A meteorraj az Orion csillagképről kapta a nevét, mivel a meteorok látszólag ebből az irányból indulnak ki. A raj kisugárzási pontja, az úgynevezett radiáns október 21-én 21:35 körül kel fel, majd az éjszaka folyamán egyre magasabbra emelkedik. Október 22-én hajnali 5 óra körül már mintegy 59 fokkal lesz a látóhatár felett.

A megfigyeléshez azonban nem szükséges közvetlenül az Orion csillagképet nézni, mivel a meteorok az égbolt más részein is feltűnhetnek.

Ideális körülmények között óránként akár 20 meteor is megfigyelhető lenne, a ténylegesen látható hullócsillagok száma azonban ennél általában kevesebb. A Magyar Csillagászati Egyesület előrejelzése szerint ráadásul 2026-ban a meteorraj aktivitása várhatóan gyengébb lesz.

Szabad szemmel is megfigyelhetők az Orionidák

A csillaghullás megfigyeléséhez nincs szükség távcsőre vagy különleges felszerelésre. A meteorok szabad szemmel láthatók, sőt a távcső szűk látómezeje miatt kevésbé alkalmas a megfigyelésükre.

A legjobb megfigyelési körülményeket a települések fényeitől távol eső, nyílt területek kínálják, ahol az égbolt minél nagyobb része belátható. Érdemes legalább 20–30 percet eltölteni a sötétben, hogy szemünk alkalmazkodjon a gyenge fényviszonyokhoz.

Az októberi hajnalok már hidegek lehetnek, ezért a réteges, meleg öltözet is fontos, különösen akkor, ha hosszabb ideig szeretnénk figyelni az égboltot.

Az Orionidák nem kizárólag a maximum éjszakáján láthatók. A meteorraj több héten át aktív marad, így derült idő esetén a maximum előtti és utáni napokban is feltűnhetnek hullócsillagok az őszi égbolton.

A Svábhegyi Csillagvizsgáló eseményeire jegyek válthatók a JEGYVASARLAS.HU oldalon.

Kapcsolódó

A 20 legszebb látnivaló Magyarországon

Magyarország bővelkedik lenyűgöző természeti képződményekben és épített értékekben egyaránt, amelyek nehezen férnek bele egy top húszas listába.