A Kállay-kúria tematikus kiállítása az ősi magyar nemesi Kállay család ezeréves történetébe ad betekintést.

Kállósemjén a Nyírség szívében elhelyezkedő nagyközség, melyet az ősfoglaló Balog-Semjén nemzetség alapított a 11. században. Első írásos említése 1271-re tehető. A település múltja szorosan összefonódott az országos jelentőségű nemesi családok felemelkedésével. Az 1335-ös birtokmegosztáskor a terület a Nagy-Semjéniek, majd a 14. században a Kállay család birtoka lett. Buda 1541-es eleste után a Nyírség a három részre szakadt ország határvidékévé, egyben állandó hadszíntérré vált. Kállósemjén lakossága egyszerre adózott a töröknek, a császáriaknak és az erdélyi fejedelemnek. Az állandó sarcok és a portyázó katonák fosztogatásai miatt a falu lakossága drasztikusan megfogyatkozott. A 18. század elején a Rákóczi-szabadságharc csapásai és a pestisjárványok következtében Kállósemjén korábbi mezővárosi rangja elenyészett, sok más nemesi birtok teljesen gazdátlanná vált, de a Kállay család mindvégig megőrizte ősi fészkét.

A Kállay család tudatos birtokpolitika révén, a szatmári béke (1711) után kezdte újra benépesíteni és fejleszteni a területet. Ennek ékes bizonyítéka a Kállay-kúria 1763-as felépítése volt, mely Kállay György nevéhez fűződik. Tervezője ugyanaz az olasz testvérpár – Salvator és Giuseppe Aprilis – volt, akik a nagykállói vármegyeházát és a nyíregyházi evangélikus templomot is tervezték. A Kállay-kúria egészen az államosításig az ősi család birtokában állt. Itt nevelkedett fel az ország későbbi miniszterelnöke, Kállay Miklós (1942–1944).

A Kállay-kúria Kállósemjén legfontosabb építészeti és kulturális műemléke, melynek hét teremből álló állandó kiállítása a legtávolabbi múltba vezet vissza. A 2015-ös teljes körű rekonstrukciót követően az épület belső terei az 1920-as és 1930-as évek hangulatát idézik, amikor Kállay Miklós miniszterelnök és családja itt élte mindennapjait. A kiállítás a Kállayak sorsán keresztül kalauzol végig a magyar történelem viharos évszázadain. Nyomon követhetjük Kállay Miklós miniszterelnök munkásságát, és megérthetjük hintapolitikáját, valamint az akkori rendkívül nehéz történelmi helyzetet. Átlépve a kúria családi szárnyába, a 20. század játékai című kamarakiállítás kronológiai sorrendben vonultatja fel a múlt század közkedvelt gyermekjátékait. A főépület bejárása után érdemes megállni a kúria saját kávézójában, amely önmagában is felér egy múzeumi élménnyel.

A Kállay-kúria kiállításai

Az impozáns előcsarnok az épület szívét adó, tágas, boltíves barokk tér, ahol azonnal magával ragad az 1920-as és 1930-as évek nemesi világának atmoszférája. Ez a tér köti össze a kúria eredeti, 18. századi központi részét a 19. század elején hozzáépített keleti szárnnyal. A falakon elhelyezett tablók és családi címerek azonnal felvázolják, hogy a honfoglalás koráig visszanyúló Balog-Semjén nemzetség földjére léptünk. A térből nyíló ajtók pedig hívogatóan vezetnek tovább a miniszterelnöki dolgozószoba és a szalonok felé.

Az Ősök csarnoka az első helyiség, mely a legtávolabbi múltba repít vissza, bemutatva, honnan indult a Kállay név. Itt látható a honfoglalás koráig visszanyúló Balog-Semjén nemzetség családfája, valamint címerek, régi nemesi oklevelek másolatai és pecsétek. A vitrinekben középkori fegyverek replikái (kardok, tőrök) kaptak helyet, amelyek a család katonai szerepvállalását jelképezik.

A barokk és vármegyei rész a 18. századba vezet vissza, amikor a falu a török pusztítás után újjászületett, és maga a kúria is felépült. Itt láthatók a Salvator és Giuseppe Aprilis olasz építészek által készített eredeti tervrajzok és vázlatok a kúriáról és a nagykállói vármegyeházáról. A korabeli, barokk stílusú bútorokkal berendezett szobában olyan dokumentumok láthatók, amelyek a Kállayak Szabolcs megyei főispáni és alispáni tisztségeit igazolják.

A Nagyszalon a társasági élet központja volt, amelybe ma belépve a 20. század első felének elegáns, nyüzsgő nagypolgári világában találjuk magunkat. A Kállay család portréi mellett korhűen restaurált vagy rekonstruált ülőgarnitúrák, asztalok és bútorok találhatók, amelyek hűen tükrözik a család egykori mindennapjait.

A miniszterelnöki dolgozószoba a kúria történelmileg legfontosabb és legimpozánsabb helyisége, amely a sorsfordító döntések korát idézi. Ez a helyiség dr. Kállay Miklósnak, Magyarország 1942 és 1944 közötti miniszterelnökének állít emléket. A falakon és a tárlókban elhelyezett dokumentumok, fényképek és személyes tárgyak Kállay Miklós életútját mutatják be: főispáni tevékenységét, miniszteri, majd miniszterelnöki kinevezését, valamint a háborúból való kilépésre tett kísérleteit. A korabeli dokumentumok, titkos levelezések és tájékoztató anyagok olyan történelmi eseményeket mutatnak be, amelyek Kállay Miklós diplomáciai manővereihez és egyensúlyozó külpolitikájához kapcsolódnak.

A szoba éke a monumentális, sötét fából faragott íróasztal a hozzá tartozó nagyméretű bőrfotellel. Az asztalon korabeli tintatartó, tollak, egy régi asztali lámpa és hivatalos pecsétek láthatók, míg a háttérben plafonig érő könyvespolcok állnak ritka kötetekkel. A sarokban pedig dr. Kállay Miklós személyes tárgyait és kitüntetéseit mutatják be. Mivel Kállay Miklós nemcsak politikus, hanem elhivatott földbirtokos is volt, aki Kállósemjénben országos hírű mintagazdaságot vezetett, a dolgozószoba anyaga az ehhez kapcsolódó helyi fejlesztéseket és gazdasági sikereket is feleleveníti.

Az Emigráció és emlékezet szekció a politikai szárny utolsó helyisége, mely a miniszterelnök háború utáni sorsát mutatja be személyes emlékein keresztül. 1944-ben, miután a németek letartóztatták, koncentrációs táborba vitték. Fogságból való szabadulása után New York-i emigrációban töltötte utolsó éveit. Ott is hunyt el 1967-ben. Hamvait kívánsága szerint 1993-ban hozták haza, és temették el a parkban álló, barokk stílusban épült kápolnában.

A Történelmi kávézó a főépület nyugati szárnyában található, az egykor ebédlőként funkcionáló épületrészben. A tágas, patinás teremben elhelyezett korabeli művészeti alkotások és a berendezés tökéletesen megidézik az 1920-as és 1930-as évek elegáns nemesi hangulatát, így a vendégek egyfajta időutazáson vehetnek részt. A korhű újságok és a háttérben szóló zene is a 20. század eleji előkelő kávéházak hangulatát tükrözi. A történelmi kávézóban csodálható meg az a különleges, Herendi Viktória-mintás porcelán kávéfőző, amelyből csak három van az országban.

A Kállay-kúria állandó játéktörténeti kiállítása a 20. század első felének és közepének legnépszerűbb, mára már ritkaságnak számító gyermekjátékait mutatja be. A tárlat kronológiai sorrendben kalauzolja végig az érdeklődőket a múlt század közkedvelt játékain, melyek között a porcelánfejű babák, korabeli mackók, régi ólomkatonák és történelmi játékfigurák a felnőtteknek nosztalgiát, a gyerekeknek pedig igazi felfedezést nyújtanak.

Az Autótörténeti kamara kiállítása valóságos időutazásra hívja a látogatókat a főépület közvetlen közelében, a kúria egykori garázsépületében. A tárlat leglátványosabb és legértékesebb eleme egy teljesen működőképes, gyönyörűen restaurált, 1931-es Ford A-modell. A jármű nem véletlenül került a kollekcióba, hiszen Kállay Miklós egykori miniszterelnök is pontosan ilyen típusú gépkocsit vezetett. A kiállítás nem merül ki az oldtimer bemutatásában, mert a gyűjteményt különleges, korhű makettautók egészítik ki, amelyek részletesen szemléltetik a korszak különböző autóit. A látogatók átfogó történeti áttekintést is kapnak a Ford gyár indulásáról és fejlődéséről. Az intézmény rendszeresen szervez előre meghirdetett élményautózást, amelyen a látogatók néhány kört tehetnek a parkban, így a valóságban is átélhetik, milyen érzés egy valódi, közel 100 éves Ford A-modellben utazni.

A kúriapark színpompás fái és bokrai, valamint a csodálatos hársfasor között tett séta önmagában is kellemes időtöltés. A park sok legendát és titkot rejt, amelyeket a megjelölt időpontokban induló parksétákon személyesen is megismerhetnek a látogatók. A híres hársfasor mentén sétálva egy különleges hangulatú, rejtett helyszínre bukkanhatunk, ahol a Kállay család ősi temetkezési helye és kriptája található. A nyughely központi eleme egy egyszerű, letisztult, mediterrán hangulatot idéző római katolikus kápolna. Alatta húzódik a családi kripta, ahol a nagykállói Kállay család jeles tagjai nyugszanak.

Kállósemjénbe nemcsak a gazdag történelmi örökség és a nemesi múlt hangulata miatt érdemes ellátogatni. A természet kedvelőinek kiemelkedő program a Mohos-tó különleges lápi világa, mely igazi ritkaságnak számít a Nyírség homokbuckái között. Bár már a 20. század húszas éveiben is kutatták neves botanikusok, hivatalosan 1954-ben nyilvánították védetté.

A Nyírség szívében fekvő település és környéke tökéletes úti cél egy egynapos, tartalmas családi kiránduláshoz, amelynek élményei nem érnek véget akkor, amikor hazafelé indulunk. Velünk maradnak az emlékekben, a mosolyokban és a szívünkben.

Nyitvatartás: hétfőtől péntekig 8:00–16:00.Tárlatvezetést csak előre egyeztetett időpontban tudnak biztosítani, maximum 25 fős csoportok részére.

A park nyitvatartása: mindennap 8:00–20:00.