A 2,6 kilométeres útvonal minden évszakban igazi csemegét jelent a turistáknak.

Mártély a Holt-Tisza egyik legöregebb halászfalva, területe már az Árpád-korban lakott volt. Mivel a Tisza a középkorban bővelkedett halakban, ezért Árpádházi királyaink több halászóhelyet is adományoztak távoli kolostoroknak. Így került Mártély, a zalavári apátság tulajdonába.

HIRDETÉS

A török hódoltságot a falu viszontagságokkal bár, de átvészelte. A 18. században a Károlyiak birtoka lett, akik csanyteleki dohánykertészeket telepítettek oda. A kertészkedés megszűnése után 1860-tól halászként, béresként élt a falu lakossága. A Tisza szabályozásával, 1887-1892 között a falu mellett, illetve határában két levágott holtág keletkezett.

A tanösvény 8 állomáson keresztül mutatja be a Körtvélyesi és az Ányási holtágak életét, a helyi élővilágot, a 19. századi folyószabályozásokat, illetve az árvíz elleni védekezés történetét és módszereit.

fotó: Szűcs Bence | Csodálatos Magyarország

A mártélyi Tájvédelmi Körzet a Tisza hullámtérének bal parti szakaszán létesült, az ország harmadik tájvédelmi körzeteként.

Védetté 1971-ben nyilvánították.

fotó: Szűcs Bence | Csodálatos Magyarország

A tanösvény különlegessége még a holtág elmocsarasodott déli végén egy 300 méter hosszú pallóút, amely egy hihetetlen és titokzatos mocsárvilágba kalauzol el bennünket.

fotó: Szűcs Bence | Csodálatos Magyarország

fotó: Szűcs Bence | Csodálatos Magyarország

A természet harmóniája egy csapásra áthatja az ember lelkét, így aki feltöltődésre és nyugalomra vágyik, annak érdemes megállnia pár percre és hallgatni a jóleső csendet.

fotó: Szűcs Bence | Csodálatos Magyarország

Kapcsolódó

A kunhalmon magasodó, árokkal és védőfallal erősített óföldeáki erődtemplom

A Dél-Alföld egyik legősibb és talán legszebb temploma az óföldeáki erődtemplom, amelyet a 15. században emeltek.