A MNM Vay Ádám Muzeális Gyűjteménye egyszerre nyújt szellemi feltöltődést, esztétikai élményt és mélyebb betekintést a Felső-Tisza-vidék és a magyar múlt történetébe.

Vaja egy északkelet-magyarországi város, mely Nyíregyházától nagyjából 35 kilométerre keletre található. Korábbi neve Nyírvaja volt, melyről az 1272–1290-es évek végén kelt oklevél tesz először említést. A középkortól kezdve a település a Vay család ősi birtoka és hatalmi központja volt, kastélyukat védelmi céllal építtették a birtok központjába. A magyar történelembe a Rákóczi-szabadságharc idején írta be magát, amikor II. Rákóczi Ferenc kétszer is járt itt: először felkereste a kurucok egyik legendás vezérét, Vay Ádámot, hogy a család támogassa a felkelés ügyét, majd 1711-ben gróf Pálffy János horvát bánnal tárgyalt. A Nyírség és Szatmár határán fekvő egykori kuruc fészek mára csendes, de dinamikusan fejlődő kisvárossá alakult. Az egykori várkastély ma a Felső-Tisza-vidék egyik legszebb reneszánsz stílusú építménye, mely a Vay Ádám Muzeális Gyűjteménynek ad otthont.

A Nemzeti Múzeum Vay Ádám Muzeális Gyűjteménye végigkalauzolja a látogatót a kastély építéstörténetén, a Vay család históriáján, valamint kiemelten a Rákóczi-szabadságharc eseményein.

A várkastély kiállításai

Kőtár: A kastély bejárását érdemes a boltíves pinceszinten, a kőtárban kezdeni, mert az itt látható tárlat adja meg a kulcsot a kastély későbbi korszakainak megértéséhez. Itt kezdődik az épület múltjának bemutatása.

A reneszánsz kőkapu az épület egyik legfontosabb építészeti és régészeti dokumentuma, története és funkciója szorosan összefonódik a várkastély XVII. századi aranykorával. A kőkaput régészeti feltárások során előkerült eredeti, faragott reneszánsz kövekből rekonstruálták, így ma időkapszulaként is szolgál, amelyen áthaladva átélhető, milyen monumentális kőfaragványok díszítették a Vayak ősi fészkét.

A kőcímer a pinceszint egyik legértékesebb, kalandos utat bejárt darabja. Ez a műtárgy közvetlen bizonyítéka annak, hogyan változott a kastély külső képe a későbbi évszázadok átépítései során. A kőcímer eredetileg az északi torony külső, nyugati homlokzatába volt beépítve, ahonnan az erózió miatt ki kellett emelni. Így került védett helyére, a föld alatti kőtárba, ahol közelről is megfigyelhetők a korabeli kőfaragó technikák.

Az ónkeretes színes üvegtábla egy apró, de annál beszédesebb darabja az épület múltjának. Ez a tárgy nem csupán dekoráció, hanem egy egyedülálló építészettörténeti bizonyíték a 19. század második feléből, amikor az épületet divatos csúcsíves ablakokkal és építészeti elemekkel látták el. Az épületet a Vay család a 20. század közepéig folyamatosan lakta és modernizálta. Az ónkeretes színes üvegtábla pontosan ebből a korszakból származik, mely főként az 1830 és 1900 között élt Vay Ádám nevéhez köthető.

A pinceszint legfontosabb kincseit végigjárva a látogató saját szemével érzékelheti, hogy a kastély az évszázadok ízlését és átalakításait hordozza magában. A kastély északi részének valamennyi szintjén nagytermeket találunk, míg a déli felén tagoltabb az épület beosztása. A két részt a központi elhelyezkedésű lépcsőház választja el egymástól.

A kastély földszintjére a pinceszint vastag, eredeti lépcsősora vezet, az épület legősibb, leginkább épségben maradt reneszánsz magjába. A déli szárnyban további kiállítóterek és helyiségek találhatók, az északi szárnyban pedig a Nagyterem, amely ma konferenciateremként szolgál, megőrizve a korábbi könyvtári funkcióját is.

Földszinti kiállítótermek

A vajai Vay-várkastély földszinti kiállítótermei funkciójukat tekintve rendkívül izgalmasak, mert összekötik a kastély múltját a jelennel. Boltozásukat ezen a szinten 1650-ben fejezték be. Az itt található termek otthont adnak a múzeum rendszeresen megújuló időszaki tárlatainak. Elsősorban a Vajai Nemzetközi Művésztelep és a Téli Alkotótábor keretében itt alkotó hazai és külföldi kortárs képzőművészek munkáit mutatják be, miközben a kastély részben megőrizte korábbi könyvtári funkcióját is.

A Vay család történetét bemutató tárlaton a Vay nemzetség eredeti családfái, címerei, pecsétjei, házassági és birtoklevelei, valamint a családtagokról készült korabeli portrémásolatok és metszetek láthatók.

A Molnár Mátyás-emlékszoba a múzeum alapítója, Molnár Mátyás (1923–1982) emléke előtt tiszteleg, akinek elévülhetetlen érdemei vannak abban, hogy a kastély megmenekült a pusztulástól. Az emlékszobában személyes tárgyai, feljegyzései, a múzeumalapítás dokumentumai és fotói láthatók, emléket állítva a lokálpatrióta iskolaigazgató és néprajzkutató munkásságának.

Az építéstörténeti és régészeti dokumentációs tárlat azt a folyamatot illusztrálja, ahogyan a várkastély három nagy korszakban elnyerte mai formáját. A földszinti kisebb helyiségekben berendezett tárlat maketteken, alaprajzokon és a restaurálások során készült fotókon keresztül mutatja be, hogyan lett a 16–17. század fordulóján emelt egyszerű udvarházból előbb az északi bástyatoronnyal (1659), majd a 18. század elején a déli bástyatoronnyal kiegészített reneszánsz erődítmény.

Az első emeleti tárlat felépítése követi az épület építészeti adottságait, ezért tematikus sorrendben érdemes bejárni.

Az első emeleti nagyterem a történelmi időkben a kastély díszterme volt. Minden bizonnyal itt tárgyalt II. Rákóczi Ferenc 1703. július 19-én Vay Lászlóval, illetve 1711. január 31-én Pálffy Jánossal. A terem berendezése is ezt a történelmi hangulatot idézi: közepén hatalmas intarziás tárgyalóasztalt helyeztek el lombard típusú székekkel. A terem ékessége egy rekonstruált, XVII. századi cserépkályha, melynek alapját a füzéri vár kutatásánál előkerült kályhacsempék adják. Ez az emelet legimpozánsabb, egybefüggő kiállítótere, melynek boltíves mennyezetét gyönyörű reneszánsz stukkódíszítés borítja. A mennyezet díszítését régészeti kutatások során feltárt eredeti levélformák és növényi motívumok alapján rekonstruálták. Az ajtóval szemközti falon a nagy Vay-címer látható, melyen átlósan két alabárd, míg függőlegesen egy dárda kapott helyet.

A kuruc kor és a Rákóczi-szabadságharc emlékeit bemutató történelmi és képzőművészeti tárlaton, az északi szárny első két termében a kuruc korszakhoz, a csatákhoz és a kor jeles személyiségeihez kapcsolódó korabeli képzőművészeti alkotásokat, fegyvereket és dokumentumokat láthatunk.

A kastély déli részén található családi galéria és főúri enteriőr személyesebb hangvételű, közvetlenül a Vay família magánéletébe és lakókörnyezetébe enged betekintést. A Vayak arcképcsarnokában a család tagjairól készült korabeli festmények, portrék láthatók, melyeken keresztül megelevenednek a kastély egykori urai és asszonyai.

A főúri lakásbelső egy korhűen berendezett főúri szalont mutat be, melyben a barokk és reneszánsz bútorok egy 17. századi főúri otthon hangulatát idézik.

A második emeleti Díszterem és a monumentális mennyezetfreskó az épület reprezentatív csúcspontja. A mennyezeti szekkót Lohr Ferenc festőművész készítette a millennium évében, 1896-ban, gróf Vay Ádám megrendelésére. A monumentális kép a honfoglalás ezredik évfordulója előtt tisztelegve a család eredetmondáját beszéli el. A festmény középpontjában Luxemburgi Zsigmond király látható az 1396-os vesztes nikápolyi csatában, amint Vay Titusz (Tihamér) önfeláldozó módon segíti őt a menekülésben. Ez a hőstett alapozta meg a család későbbi vagyonát, és hozta meg számukra az 1418-as címer- és pallosjogot. A mennyezetkép mellett Lohr Ferenc megfestette gróf Vay Ádám, valamint felesége, Zichy Marietta portréját is. Ebben a teremben számos bútordarabot szemlélhet meg a látogató, köztük egy Mária Terézia korabeli kétajtós szekrényt, egy ónintarziás asztalt és egy tűzzománc képekkel díszített kártyaasztalt.

A Vay-család története című kiállítást a Díszteremből nyíló északi bástyaszobában rendezték be, ahol 1272-től kísérhetjük végig a Vay család történetét. Bemutatják a Vayak megyebeli birtokközpontjait, valamint a família legismertebb személyiségének, a kuruc Vay Ádámnak és második feleségének, Zay Annának az életútját. Egy vitrinben Vay Ádám hamvainak újratemetéséről készített összefoglaló látható. Vay Ádám kuruc generálist 1719-ben bekövetkezett halála után Danzigban (Gdańsk) temették el. Hamvait 1906-ban hazahozták, és a vajai református templom kertjében helyezték örök nyugalomra.

A „Rákóczi-szabadságharc tiszaháti emlékei” című állandó kiállítás ezen a szinten, a déli szárnyban látható.

A kuruc kori tárlaton a látogatók nemcsak bútorokat és fegyvereket, hanem ritka és értékes korabeli dokumentumokat is láthatnak a vitrinekben. A gyűjtemény ezen része kiemelten fontos, mivel Vaja a hazai Rákóczi-kutatás egyik elismert vidéki központja. Az írásos emlékek között eredeti és másolati levelek láthatók, köztük II. Rákóczi Ferenc saját kezű levelei és menlevelei, parancsok és dekrétumok, valamint Vay Ádám részére kiállított tisztségi kinevezések. A tárlat bemutatja az emigrációban, Lengyelországban keletkezett levelezések másolatait is, II. Rákóczi Ferenc állami és titkos pecsétjének hű másolatait, valamint a Vay család nemesi pecsétjeit.

A kiállítást záró nagy vitrin a fejedelem és bujdosó társai hamvainak 1906-os hazahozatalát és kassai újratemetését mutatja be korabeli ünnepélyes meghívók, programfüzetek, különleges emléklapok, újságok és képeslapok segítségével. A vitrinben elhelyezett gazdag dokumentációs anyagot két, korhű ruhába öltöztetett bandériumi tag életnagyságú alakja egészíti ki.

A Vajai Vay-várkert 2010 óta helyi védettséget élvező természetvédelmi terület. A kastélypark nem csupán botanikai ritkaságai miatt különleges, hanem azért is, mert történelmi emlékhelyként funkcionál. Az egyedülálló kuruc szoborpark a Rákóczi-szabadságharc legjelentősebb alakjainak állít emléket. A sétautak mentén többek között II. Rákóczi Ferenc fejedelem, Zrínyi Ilona, Thököly Imre, Vay Ádám kuruc generális, Mikes Kelemen, Béri Balogh Ádám, Vak Bottyán és Esze Tamás szobraival találkozhatnak a látogatók.

A park hangulatos lezárása a kastélylátogatásnak, ahol a hatalmas, évszázados kocsányos tölgyek, platánok és magas kőrisek alatt sétálva testközelből is megcsodálható a reneszánsz épület külső homlokzata.

A mai Vaja nemcsak a történelem, hanem a természet kedvelőit is vonzza. A város határában található a Vajai-tó Természetvédelmi Terület, amely az ott található különleges úszólápokról és ritka növényvilágáról ismert. Ha felfedezőútra indulna Vajáról, érdemes ellátogatni a közeli Baktalórántházára, ahol a gyönyörűen felújított Dégenfeld Kastélymúzeum rendkívül modern, interaktív kiállítása várja a látogatókat.

Nyitva tartás: 
Április 1-től október 31-ig: hétfő kivételével minden nap 10–18 óráig.
November 1-től március 31-ig: keddtől szombatig 8–16 óráig.
Előre bejelentett csoportokat hétvégén is fogadnak.