Különleges természeti látványosság helyszíne ezekben a hetekben a tatai Öreg-tó, ahol vadludak tízezrei gyülekeznek. Az Észak-Európa és Szibéria távoli vidékeiről érkező madarak minden ősszel megjelennek a tavon, amely a Kárpát-medence egyik legjelentősebb vadlúd-telelőhelye.

A Tatai Vadlúd Sokadalom hivatalos honlapján november 9-én 33 700 vadlúd szerepelt a számlálóban. A madarak száma a következő hetekben még jelentősen változhat, hiszen a vonulást az időjárás, a táplálkozási lehetőségek és a vizes élőhelyek állapota egyaránt befolyásolja.

Több ezer kilométert tesznek meg a vadludak

A tatai Öreg-tavon gyülekező vadludak jelentős része az eurázsiai tundrák vidékén költ. Észak-Európa és Szibéria hatalmas, ritkán lakott területein töltik a tavaszi és nyári hónapokat, ahol a rövid sarkvidéki nyár idején nevelik fel fiókáikat.

Az ősz beköszöntével azonban a nappalok rövidülnek, csökken a hőmérséklet, és a táplálék egyre nehezebben hozzáférhetővé válik. A madarak ezért délebbre indulnak, hogy megfelelő táplálkozó- és pihenőhelyeket találjanak.

Vonulásuk során akár több ezer kilométert is megtesznek, gyakran családi kötelékben, kisebb-nagyobb csapatokban haladva. A Kárpát-medence fontos állomás számukra, mivel a vizes élőhelyek és a környező mezőgazdasági területek kedvező feltételeket biztosítanak az átteleléshez.

Az első vadludak általában szeptember végén, október elején jelennek meg Tata környékén. Számuk november folyamán jelentősen emelkedhet, a legnagyobb csapatok rendszerint késő ősszel és a tél elején figyelhetők meg.

Miért éppen a tatai Öreg-tavat választják?

A mintegy 269 hektáros Öreg-tó különleges adottságokkal rendelkezik. A nagy kiterjedésű, nyílt vízfelület biztonságos pihenő- és éjszakázóhelyet kínál a vadludaknak, miközben a környező mezőgazdasági területeken megfelelő táplálékot találhatnak.

A madarak számára a biztonság az egyik legfontosabb szempont. A nyílt vízen könnyebben észlelhetik a közeledő veszélyt, a nagy csapatokban történő éjszakázás pedig szintén segíti a ragadozók elleni védekezést.

A tó vízszintjének őszi csökkentése során kialakuló sekély vizű területek és zátonyok további kedvező pihenőhelyeket biztosíthatnak számukra.

Az Öreg-tó európai viszonylatban is különleges madárélőhely, hiszen közvetlenül egy történelmi város szívében található. Partján sétányok, lakóépületek és műemlékek sorakoznak, miközben a vízfelületen késő ősszel több tízezer vadlúd éjszakázhat.

fotó: Gabrielle Hollows | Csodálatos Magyarország

Hajnalban útra kelnek, estére visszatérnek

A vadludak napirendje szorosan igazodik a természet ritmusához. Az éjszakát többnyire a tó biztonságos vízfelületén töltik, hajnalban pedig nagy csapatokban indulnak táplálékot keresni.

A reggeli kihúzásnak nevezett jelenség során madarak ezrei emelkedhetnek egyszerre a levegőbe. A szárnycsapások és a hangos gágogás messzire hallatszik, miközben a csapatok a környező földek felé veszik az irányt.

A vadludak elsősorban növényi táplálékot fogyasztanak. A betakarított kukoricaföldeken visszamaradt szemeket, valamint a különböző mezőgazdasági növények zöld részeit keresik. A megfelelő táplálkozóterületek elérhetősége alapvetően meghatározza, hogy mennyi ideig maradnak egy adott térségben.

Napnyugta közeledtével megkezdődik a visszatérés. Az esti behúzás során kisebb-nagyobb csapatok érkeznek a tó fölé, majd fokozatosan leszállnak a vízre. A madarak tömeges mozgása a tatai vadlúdszezon egyik leglátványosabb jelensége.

A nagy lilik a leggyakoribb vendég

A tatai Öreg-tavon napjainkban a nagy lilik a leggyakoribb telelő vadlúdfaj. Jellegzetessége a csőre tövénél látható fehér homlokfolt, amelyről magyar nevét is kapta.

Korábban a tundralúd, régebbi nevén vetési lúd is meghatározó szerepet töltött be a magyarországi telelő vadlúdállományban. Az elmúlt évtizedekben azonban jelentősen megváltoztak a telelési szokásai, és ma már jóval kisebb számban jelenik meg hazánkban.

A nagy csapatok között időnként ritkább fajok, például vörösnyakú ludak vagy kis lilikek is feltűnhetnek. Megfigyelésük természetvédelmi szempontból is jelentős, ezért a szakemberek rendszeresen vizsgálják a telelő állományok fajösszetételét és létszámát.

Az idei aszály a vadludak vonulását is befolyásolhatja

Az idei vadlúdszezon alakulásában a nyári szárazság is szerepet játszhat. A csapadékhiány miatt több hagyományos madárgyülekezőhely, köztük a Kiskunság egyes szikes tavai is kiszáradtak.

Szabó Máté, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Komárom-Esztergom megyei helyi csoportjának tagja a Kemma.hu-nak elmondta, hogy a kedvezőtlen körülmények miatt az érintett területekre érkező vadludak egy része továbbvonulhat a Dunántúlra.

Ez azt is eredményezheti, hogy a tatai Öreg-tavon és a környező vizes élőhelyeken a megszokottnál nagyobb madártömegek jelennek meg.

A térségben nemcsak az Öreg-tó szolgál éjszakázóhelyként. A Ferencmajori-halastavakon, a mocsai Boldogasszonyi-tavon és a nagyigmándi halastavakon is rendszeresen megfigyelhetők jelentős vadlúdcsapatok.

A szakemberek ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a november eleji magas létszámból még nem lehet biztos következtetéseket levonni a teljes szezonra vonatkozóan.

A klímaváltozás a telelőhelyeket is átrendezheti

A vadludak vonulási útvonalai és telelési szokásai hosszabb távon is változnak. Az enyhébb telek miatt egyes fajoknak már nem feltétlenül kell olyan messzire délre vonulniuk, mint korábban.

Erre jó példa a tundralúd, amelynek telelőterületei az elmúlt évtizedekben északabbra tolódtak. Sok példány ma már Németország és Lengyelország térségében tölti a telet, így Magyarországon jóval ritkábban találkozhatunk vele.

A nagy lilik ezzel szemben továbbra is jelentős számban érkezik a Kárpát-medencébe. A természetvédelmi szakemberek megfigyelései szerint a hazánkban telelő vadludak túlnyomó többségét ez a faj adja.

A változások jól mutatják, hogy a madárvonulás érzékenyen reagál a környezeti feltételekre. A hosszú távú folyamatok megértéséhez ezért nélkülözhetetlen a rendszeres madárszámlálás és az állományok folyamatos megfigyelése.

fotó: Gabrielle Hollows | Csodálatos Magyarország

Nemzetközi jelentőségű természetvédelmi terület

A tatai Öreg-tó nemcsak látványos természeti helyszín, hanem nemzetközi jelentőségű vizes élőhely is. A Tatai-tavak 1989 óta szerepelnek a Ramsari Egyezmény jegyzékében, amely a különösen értékes vizes élőhelyek megőrzését szolgálja.

A terület a Natura 2000 hálózatnak is része. Természetvédelmi jelentőségét elsősorban a vonuló és telelő vízimadarak, valamint az élőhelyek sokfélesége adja.

A vadludak számára a zavartalan pihenés létfontosságú. Ha a madarakat rendszeresen felriasztják, az felesleges energiafelhasználással jár, ami különösen a hideg téli időszakban jelenthet problémát.

Éppen ezért fontos, hogy a látogatók ne menjenek be a tómederbe, ne közelítsék meg a pihenő madarakat, és ne használjanak drónt a csapatok fölött. A vadludak a partról, megfelelő távolságból, távcső segítségével is jól megfigyelhetők.

November 28-án rendezik meg a Tatai Vadlúd Sokadalmat

A különleges természeti jelenséghez kapcsolódva 2026. november 28-án rendezik meg a 26. Tatai Vadlúd Sokadalmat, amelynek középpontjában a madármegfigyelés és a természetvédelem áll.

A rendezvényen szakemberek segítségével ismerhetik meg a látogatók a vadludak életét, vonulási szokásait és a vizes élőhelyek megőrzésének jelentőségét. A program része a hajnali kihúzás és az esti behúzás megfigyelése, valamint számos természetismereti előadás és bemutató.

A tatai Öreg-tó azonban a rendezvénytől függetlenül is különleges helyszín az őszi és téli hónapokban. A vízen pihenő, majd hatalmas csapatokban felröppenő vadludak látványa arra is emlékeztet, milyen fontos szerepet töltenek be a hazai vizes élőhelyek az Európán

Kapcsolódó

A 20 legszebb látnivaló Magyarországon

Magyarország bővelkedik lenyűgöző természeti képződményekben és épített értékekben egyaránt, amelyek nehezen férnek bele egy top húszas listába.

JEGYVASARLAS.HU – koncertek, fesztiválok, kulturális és szórakoztató programok, helyszínek