FOTÓ: Bánkuti Letícia
FOTÓ: Bánkuti Letícia
FOTÓ: Bánkuti Letícia
FOTÓ: Bánkuti Letícia
Itthon
Tatai vár: királyok kedvelt pihenőhelye az Öreg-tó partján
Kevés magyar vár büszkélkedhet olyan különleges fekvéssel, mint a tatai vár. A Komárom-Esztergom megyei város központjában, közvetlenül az Öreg-tó partján emelkedő épület évszázadokon át királyi rezidencia, majd végvár volt. Falai között Luxemburgi Zsigmond és Hunyadi Mátyás is megfordult, napjainkban pedig múzeumi kiállítások mutatják be a vár és a környék gazdag múltját.
A tatai vár mai megjelenésében a középkori építészet, a reneszánsz és a 19. századi romantikus átépítések emlékei egyaránt felismerhetők. Az épület különösen a tó túlsó partjáról nyújt látványos képet, ahol a történelmi falak és a környező táj együtt rajzolódnak ki.
Középkori erődítményből királyi rezidencia
A tatai vár története a 14. századig nyúlik vissza. Korai építéstörténete nem minden részletében tisztázott. A terület a Lackfi család birtokában volt, majd 1397-ben Luxemburgi Zsigmond király tulajdonába került. Az uralkodó nagyszabású építkezésekbe kezdett, és a várat reprezentatív királyi rezidenciává alakíttatta, amely kedvelt tartózkodási helyei közé tartozott.
A királyi vár és az Öreg-tó kiépítése Zsigmond uralkodása alatt zajlott, és a 15. század elejére jelentősen előrehaladt. A négy saroktoronnyal rendelkező várat palotaszárnyak övezték, védelmét pedig a tó és a vízzel elárasztott várárkok biztosították.
A királyi lakosztályok kényelmét korszerű fűtési rendszer szolgálta, az épülethez pedig sziklába vájt borospince is tartozott. A vár fontos diplomáciai eseményeknek adott otthont, Zsigmond pedig az oklevelek tanúsága szerint időnként hónapokat töltött itt.
Mátyás király reneszánsz palotája
A tatai vár második nagy virágkora Hunyadi Mátyás nevéhez fűződik. Az uralkodó 1472-ben szerezte vissza a Rozgonyi családtól a királyi korona számára az épületet, majd jelentős átalakításokat végeztetett rajta.
A középkori erődítmény reneszánsz berendezésű palotává alakult, amelyet teraszokkal, kerengővel és kaputoronnyal bővítettek. A belső tereket gazdagon díszítették, a termekben faragott kőelemek, szobrok és pompás cserépkályhák kaptak helyet.
A vár szépségét Antonio Bonfini, Mátyás király történetírója is megörökítette. Az itáliai vízivárakhoz hasonlította az épületet, és Magyarország egyik legszebb várának tartotta.
Mátyás király több alkalommal is felkereste tatai rezidenciáját, amelynek környéke vadászatra is alkalmas terület volt.
Mátyás halála után II. Ulászló is szívesen időzött tatai rezidenciáján. Uralkodása alatt további építkezések zajlottak, 1510-ben pedig részországgyűlést tartottak Tatán. A tanácskozás is jelzi, hogy Tata a 16. század elején még fontos szerepet töltött be a királyi udvar életében.
A török korban végvárrá alakították
A mohácsi csatát követően a tatai vár szerepe jelentősen megváltozott. A korábbi királyi rezidencia a török elleni végvárrendszer fontos erődítményévé vált, amelynek egyik feladata a Komárom felé tartó oszmán seregek feltartóztatása volt.
A 16. században a korszak haditechnikai követelményeinek megfelelően megerősítették a várat. Ekkor épült meg a ma is álló kör alakú bástya, a rondella, amelynek pontos építési ideje nem tisztázott. Az 1566-os visszafoglalást követően újabb erődítési munkálatok kezdődtek.
A következő évtizedekben épültek ki a Ferrando-, a Rosenberg- és a Kecske-bástya védelmi létesítményei, valamint a hozzájuk kapcsolódó kazamaták és védőfalak.
Tata stratégiai fekvése miatt a török háborúk során többször gazdát cserélt, és számos ostromot élt át.
A vár történetének egyik legismertebb eseménye 1597. május 23-án történt, amikor Pálffy Miklós komáromi főkapitány csapatai meglepetésszerű támadással visszafoglalták az erődítményt a törököktől. A vár azonban ezt követően is hadszíntér maradt, és a harcok során ismét gazdát cserélt.
A támadás során kapupetárdát, más néven patarát alkalmaztak. A robbanószerkezettel betörték a várkaput, lehetővé téve a katonák bejutását.
Ennek az eseménynek állít emléket a Tatai Patara történelmi fesztivál, amely a török kori hadviselést és a végvári életet idézi fel.
Az Esterházy család idején nyerte el mai arculatát
A török háborúk elmúltával a tatai vár fokozatosan elveszítette katonai jelentőségét.
1727-ben Esterházy József vásárolta meg a tatai és gesztesi uradalmat, amelyhez a vár is hozzátartozott. Az épület egészen az államosításig az Esterházy család tulajdonában maradt.
A 18. században felmerült, hogy a romos vár helyén új kastélyt építenek. A terv végül nem valósult meg, de a belső várárkokat feltöltötték, és több megrongálódott épületszárnyat elbontottak.
A 19. században újabb jelentős átalakításokat végeztek az épületen. 1815-ben az egykori nyitott kerengő átalakításával kialakították a mai Lovagtermet.
A 19. század végén, egy császári hadgyakorlatra készülve a Lovagterem háromosztású, neoromán ablaksort kapott.
A vár mai arculatán így a középkori építészeti részletek mellett a későbbi korok átalakításainak nyomai is felismerhetők.
Kiállítások a tatai vár falai között
A történelmi épület 1954 óta ad otthont a Kuny Domokos Múzeumnak, amely Tata és környéke régészeti, történeti és kulturális emlékeit mutatja be.
A múzeum állandó kiállításai között szerepel a Hétköznapok a középkorban című tárlat, amely a középkori élet mindennapjaiba enged betekintést.
A vár egykori gazdagságát idézi a régészeti leletek alapján rekonstruált, zöldmázas, lovagalakokkal díszített kályha, amely Mátyás király korának egyik különleges emléke.
A Középkori kőtárban faragott építészeti elemek láthatók, míg a Lovagterem a vár történeti tereinek egyik legjellegzetesebb része.
A Római kőtár és a Római szoba a térség ókori örökségét mutatja be. Utóbbiban az egykori Brigetióból, a mai Komárom-Szőny területéről származó, mitológiai jelenetekkel díszített római kori falfestmények is láthatók.
A Város születik című kiállítás Tata történetének későbbi időszakaiba is betekintést nyújt, bemutatva a település fejlődését és kulturális örökségét.
Az állandó tárlatok mellett a múzeum időszaki kiállításokat és különféle kulturális programokat is rendez.
A vár és az Öreg-tó különleges együttese
A tatai vár látványához szorosan hozzátartozik az Öreg-tó, amelynek kialakulása a középkori várépítkezésekkel is összefügg.
A tó körül sétaút vezet, amelyről több irányból is megcsodálható az erődítmény. A vízparton haladva a vár mellett a környező parkok és történelmi épületek is megismerhetők.
Az Öreg-tó Magyarország egyik legrégebbi mesterséges tava, amely napjainkban természetvédelmi szempontból is jelentős. Ősszel és télen különösen látványos, amikor vadludak ezrei érkezhetnek a vízfelületre éjszakázni.
A vár meglátogatása után érdemes felkeresni a tatai Kálvária-dombot is, amelynek különlegességét a vallási emlékek mellett földtani értékei adják. A dombon található a Kálvária-szoborcsoport és a Fellner Jakab-kilátó, amely egykor sörétöntő toronyként működött. A domb Geológus Kertjében triász, jura és kréta kori kőzetek, valamint ősmaradványok is megfigyelhetők.
Tata kedvelt kirándulóhelyei közé tartozik az Angolkert is, amelyet a 18. század végén alakítottak ki. A Cseke-tó környezetében fekvő park különlegességei közé tartoznak az 1801-ben emelt romantikus műromok, amelyekbe középkori és római kori kőfaragványokat is beépítettek.
A történelmi városközpont, az Öreg-tó és a környező kirándulóhelyek akár egy egész napos tatai programot is kínálnak, amelyben az építészeti emlékek mellett a természeti és földtani értékek is helyet kapnak.
JEGYVASARLAS.HU – koncertek, fesztiválok, kulturális és szórakoztató programok, helyszínek
Kapcsolódó cikkeink
Itthon
Tata: ahol a tó és a vár együtt rajzolja a város képét
Tata az élővizek városa, ahol az Öreg-tó és a tóparti Tatai vár évszázadok óta együtt formálja a város arculatát.
Itthon
