A vízivárat Luxemburgi Zsigmond király építtette 1397-1409 között, a Lackfi család korábbi erődítményének alapjaira.

A Lackfiak feltehetően a 14. század második felében emelték birtokközpontként az L alakú, zárt udvarú kis várat. 1397 után Luxemburgi Zsigmond király tulajdonába került, aki az egyik kedvelt tartózkodási helyéül szolgáló tatai kastélyt 1397 és 1409 között négy saroktornyos, három oldalán beépített, U alakú várrá alakíttatta.

fotó © Mádi Giti | Csodálatos Magyarország

Az udvarát délnyugat felől támpilléres védőfal zárta, az északkeleti szárnyon királyi kápolnát alakíttatott ki.

A vár körül 12-14 méter széles árkot ástak, amelybe a tó vizét vezették, az északi saroktorony mellett pedig új kaputornyot építettek. A délkeleti oldal és a kápolnafalak kivételével az e korból származó épületrészek később elpusztultak, de alapjuk feltárását követően elhelyezkedésük rekonstruálható volt.

fotó © Mádi Giti | Csodálatos Magyarország

Virágkorát a 15. században élte a Tatai-vár. Mátyás király az itáliai vízivárak mintájára újjáépíttette: az udvar körül a várat kétszintes kerengőszárnnyal bővíttette, kívül pedig a nyugati sarkon a meglévő mellé egy újabb tornyot, ehhez csatlakozva pedig a vizesárok mentén észak- és délnyugat felől kettős védőfalat emeltetett. A tóra néző délkeleti szárny előtt pompás kilátást biztosító árkádos terasz épült. Mindezeken túl a termek is új, díszesebb belső kialakítást nyertek.

fotó © Mádi Giti | Csodálatos Magyarország

A Mátyás-kori átalakítással az épület igazi reneszánsz várkastéllyá alakult, ahol a király szívesen időzött.

A török hadát a tatai vár sem kerülte el: a Budát elfoglaló török seregek egyre közelebb nyomultak Tatához, melynek várkastélyát a Habsburg hadvezetés által kirendelt itáliai hadmérnökök igyekeztek az ágyúkkal vívott harcászat szabályainak megfelelően megerődíteni. Sorra bontották le a magas tornyokat, köveikből alacsony, de vastag falú bástyákat létrehozva. A várat árokkal vették körül, amit az Öreg-tó vizével töltöttek fel. Talán ezeknek a beavatkozásoknak köszönhető, hogy Kara Musztafa nagyvezír robbantása 1683-ban nem törölte el nyomtalanul a föld színéről az építményt.

fotó © Mádi Giti | Csodálatos Magyarország

Két évvel később keresztény kézre jutott a romos állapotú és 1699-ben lebontásra ítélt vár, amely 1704-1705-ben kuruc kézen volt. Utolsó katonai ostromára 1705-ben került sor, amikor a várbeli hajdúk kaput nyitva Vak Bottyán kuruc generális csapatainak, együttes erővel levágták a védekező császári zsoldosokat.

fotó © Mádi Giti | Csodálatos Magyarország

A vár mai képe az 1815-ben kezdődött átépítés során alakult ki, Charles Moreau tervei alapján romantikus stílusban építették át a várat, ekkor készült el, Schmidt Frigyes tervei szerint a neogótikus, tóparti homlokzat is.

A tatai várudvarban 2010. március 14-én emeltek emlékszobrot az 1848-as tatai eseményeknek

fotó © Mádi Giti | Csodálatos Magyarország

Tata legnagyobb vonzereje a mindenütt jelen lévő, mozgó, élő víz: a tavak, patakok, csatornák, források, fürdők, vízimalmok, zsilipek, vízesések, kutak, szökőkutak, csobogók.

fotó © Mádi Giti | Csodálatos Magyarország

A Söréttorony ablakából a Kálvária-domb kis kápolnája

fotó © Mádi Giti | Csodálatos Magyarország

Az Öreg-tó partjáról visszanézve a várra

fotó © Mádi Giti | Csodálatos Magyarország

Thury György várkapitánynak, a végvári harcok csapatvezérének állít emléket Melocco Miklós Kossuth-díjas szobrászművész Végvári vitéz című szobra a Tatai-vár területén

fotó © Mádi Giti | Csodálatos Magyarország

Kapcsolódó

Újabb fejlesztések Tatán: lebegő ösvényeken sétálhatunk majd a várárokban

A várárok felújítása, a tatai várba bevezető híd és a nagy platán fa mellett, a tóból kivezető zsilip közötti területen valósul meg.

Kapcsolódó

Régi fényét nyeri vissza a tatai Esterházy-kastély

A tatai Esterházy-kastély és parkja rengeteg újdonsággal nyitja meg ismét kapuit 2020-ban, s a szabadidős és üzleti turizmus számára egyedülálló kínálatot jelent.