Őszi ruhát ölt a Maconkai-víztározó és tórendszere
Leginkább a horgászok körében vált nemzetközileg is ismertté, de bot, csali és szák nélkül is érdemes ellátogatni Bátonyterenyére, a tórendszerhez.
Bátonyterenye a Mátrától északra, a Cserhát-hegységet keletről érintve, a Zagyva- és Tarján-patakok völgyében fekszik. Területe korán benépesült: a bronzkor második felében, Kr.e. 1500-körül sűrűn lakott hely volt.
Kisebb megszakításokkal, a honfoglalás idején is lakták a vidéket. A történelem viharai nem kímélték Bátonyterenye négy elődtelepülését, Nagybátonyt, Maconkát, Kisterenyét, és Szúpatakot. Az évszázadok során mind gazdaságilag, mind “emberileg” közel került egymáshoz a 4 helység.
Egyesítésükkel 1984-ben jött létre Bátonyterenye, Nógrád megye harmadik legnagyobb települése.
Maconka környéke már a bronzkorban is lakott volt, mint településnevet 1396-ban említi először írásos forrás.
A falu ekkor Neczpáli György birtoka volt, aki azt Ilsvai Leuszták nádornak adta cserébe Túrócz-Zsámbokréthért, ezt a csereszerződést 1416-ban megújították. Az 1549. évi adóösszeíráskor már az elpusztult helységek között szerepelt és 1552-ben is csak 3 portát írtak itt össze. Ekkor már a török hódoltsághoz tartozott.
1693-ban Vay László birtoka, és ekkor csak puszta volt. A 19. század első felében Gyürky Pál és Baloghyné birtoka, de rajtuk kívül még Marsó Lászlónak is volt egy kisebb birtokrésze a helység határában. Később, 1861-ig a Bertha család, utána 1869-ig a Mátray család, a 20. század elején pedig a Rusznyák örökösök birtoka volt.
A Maconkai-víztározó és tórendszert 1975-ben a Zagyva folyó felduzzasztásával alakították ki. Fő feladatként árvízvédelmi célokat szolgál, de biztosítja a Bátonyterenyei Vízmű Kft. nyersvíz szükségletét is.
De nem elhanyagolható turisztikai értéke sem. A Maconkai-víztározót és tórendszert horgászparadicsomként is emlegetik bőséges, sokszínű, rekordfogásokban gazdag halállományának köszönhetően.
Pompás természeti környezete miatt a pihenésre vágyók kedvelt helyszíne is.
A völgyzárógátas dombvidéki víztározó és tórendszere 58 hektáron terül el, a kezelt védterület nagysága mintegy 82 hektár.
Összesen 51 halfaj, illetve önálló változat úszkál a vízben, a ponty esetében további 21 tájfajta, illetve forma.
Megközelíthető az M3-as út felől: Hatvan – 21-es főút – Mátraverebély után leágazás jobbra Bátonyterenye-Nagybátony irányába – majd a településen keresztül haladva érjük el a tórendszert.
Észak felől a aalgótarjáni vasúti átjárónál Bátonyterenye-Maconka felé jobbra lekanyarodva.