19 település 20 szélmalma, melyek még ma is őrzik a múlt szelét

Itthon

2024. május 15. Halász Gabi Daróczi Mihály

Megosztás:

Magyarországon a szélmalmok nem csak az ipari örökségünk fontos elemei, de a tájkép ikonikus részei is, amelyek évszázadokon át alakították a magyar vidék mindennapjait.

Az első holland típusú, vagyis tornyos szélmalmokat a 18. században építették Magyarországon, amelyeket elsősorban gabonaőrlésre használtak, de előfordult, hogy más agrártermékek feldolgozására is használták őket.

A malmok nemcsak gazdasági, de társadalmi központként is szolgáltak, ahol az emberek találkoztak, cseréltek híreket és üzleteltek.

A 19. században a szélmalmok száma rohamosan növekedett az országban, különösen a Duna-Tisza közi területen, ahol Kiskunfélegyháza, Hódmezővásárhely, Szeged és Kiskunhalas valóságos malomvárosokká váltak. A Néprajzi Lexikon szerint például 1855-ben Kiskunfélegyházán 64 szélmalom működött.

Az 1900-as évek elejére azonban a technológiai fejlődés miatt a szélmalmok elavulttá váltak, és az iparban egyre inkább a gőz- és elektromos meghajtású gépek terjedtek el. Ennek következtében a szélmalmok száma drasztikusan csökkent az országban, sokat bezártak, mivel már nem tudtak versenyezni a gőzmalommal.

Ezek a nagyméretű szerkezetek, amelyek korábban az ország egyik legfontosabb ipari eszközei voltak, ma már főleg turisztikai látványosságként funkcionálnak. A turisták gyakran látogatnak el ezekhez az épületekhez, hogy megcsodálják a lenyűgöző szerkezeteket, és megismerjék, hogyan működtek az elmúlt századokban.

Összeállítottunk egy listát húsz hazai szélmalomról, vannak olyanok, amelyek múzeumként mutatják be a molnárok és a malmok munkáját, és még ma is képesek gabonát őrölni, valamint olyan épületek is, amelyek bár romos állapotban vannak és belülről nem látogathatók, mégis érdemes őket megtekinteni.

Békéscsaba, Csókási szélmalom

fotó: Zentai Péter

A szélmalom a település egyik jelentős látnivalója, története a 19. század közepéig nyúlik vissza. Az eredeti 1856-1860. között épült, s eredetileg Makó határában, a Csókási pusztában állt. 1953. november 30-án őrölt utoljára. A szélmalmot 1978-ban telepítették át Csókás pusztáról az Országos Műemléki Felügyelőség szakmai irányítása mellett a békéscsabai Gabonamúzeum területére.

A Csabai Tanya és Gabonatermesztés-történeti Kiállítóhely április 1. és október 31. között keddtől szombatig 9-17 óra között látogatható.

Felsőszentiváni szélmalom

fotó: Sóki Tamás | MTI

A 19. század végén épült szélmalom 1926-ban jutott a Nagy Torma család tulajdonába. Noha az épületet az 1930-as években új gépekkel szerelték fel, ezek már csak a következő három évtizedben szolgálták a község lakóit. A szélvitorlákat 1962-ben szerelték le, s a malmot raktárnak használták. Felújítása 2015-ben kezdődött meg, a csonka kúp alakú, bádogtetős építményt régi valójában állították helyre, pótolva a lekerült szélvitorlákat is. A malom nem csak turisztikai látványosság lett így, hanem őröl is, sőt, egy külső, villanyárammal működő motorral is elláttak, hogy szélcsend esetén is működjön.

A malom szerdától vasárnapig 9 és 17 óra között látogatható.

Hódmezővásárhely, Papi-féle malom

fotó: Országalbum

A város központjától 12 kilométerre, a Békéssámson és Tótkomlós felé vezető Erzsébeti úton áll a Papi-féle szélmalom, melyet Csánki Bálint épített 1856-ban. A Papi-család birtokába 1891-ben került. A szélmalom érdekessége, hogy délkeleti és északkeleti oldalon is találunk bejáratot, ami biztosítja a bejutást, legyen épp bármelyik szélirány is az uralkodó. Az Országos Műemléki Felügyelőség 1962-ben nyilvánította népi műemlékké.

A malom bejelentkezés alapján (+3662533317; +3662533318) látogatható.

Kengyel, Bagimajor malom

fotó: László Laska | Csodálatos Magyarország

Kengyel híres, országos védelem alatt álló műemléke a szélmalom, amely a település határában, a Bagimajor megállótól mintegy ötven méterre magasodik. A zsindelytetős alföldi szélmalmot 1850 körül építette az Almásy család, melyet később Baghy Imre vásárolta. Az épületet téglából emelték, összesen 4 szintet alakítottak ki benne. Magassága eléri a 15 métert. Megépülésétől egészen a II. világháborúig üzemelt. 2021-es felújítását követően ismét régi fényében tündököl: legalsó szintjén történelmi áttekintéssel egybekötve bemutatásra kerül a malmok jelentősége, valamint a kengyeli malom előélete és működése is. A szélmalom második szinten információs táblák mutatják be a malomkövek működésének és a zsákolásnak a mikéntjét, a legfelső szintje pedig lehetőség nyílik a malomvitorlák tartószerkezetének és forgórészeinek megismerésére.

A látogatásról érdemes telefonon előre egyeztetni: +36306925388

Kiskunfélegyháza, Pajkos-Szabó féle szélmalom

fotó: Felegyhaziturizmus.hu

Ahogy arról a bevezetőnkben már írtunk, Kiskunfélegyházán több mint 60 malom működött a 19. század közepén. A gőzmalom megjelenésével azonban eljárt felettük az idő. A régi malmok közül néhány tulajdonos örökségül hagyta fiára a malmát. Ilyen volt Pajkos-Szabó József, akinek malma a Kismindszenti út mellett állt, melyet Fábián János épített fel. A malom az 1950-es évekig még működött, de állaga egyre romlott. A szélmalmot 1961. augusztus 10-én vitték be a Kiskun Múzeum udvarába, s több ízben is felújították. A malom köré értékes egyházművészeti tárgyakat helyeztek el: útmenti kereszteket, haranglábakat.

A Kiskun Múzeum március 1. és november 30. között keddtől péntekig 9 és 16 óra között, szombaton 9-től 17 óráig látogatható.

Kunhegyes, Komlósi-féle malom

fotó: Krizsán Irén | Csodálatos Magyarország

A több mint 160 éves szélmalom mára az egyetlen a Kunhegyes területén lévő szélmalmok közül. 1859-ben épült, majd 1970-ben került az Országos Műemlékvédelmi Főfelügyelőséghez. A szélmalom ötszintes, holland típusú, az épület vályogszerkezetű, téglaköpeny falas. Megépítéséhez legalább százharmincezer téglára volt szükség. A Komlósi-féle malom és a környező táj szépsége miatt ideális hely a túrázóknak és a természet szerelmeseinek.

Ópusztaszer, Szentes-dónáti szélmalom

fotó: Zsóka Szamosvári | Csodálatos Magyarország

1866-67-ben építtette meg Csúcs János tanyai gazda a szentesi szélmalmot, melyet 1988-89-ben telepítettek át Ópusztaszerre. A szélmalmok felülhajtós típusához tartozó malom 1867. február 15-én kezdett őrölni. A malmot 1954-ben az Országos Műemléki Felügyelőség ipari műemlékké nyilvánította. Az Ópusztaszerre áttelepített malom berendezéseinek helyreállítása jórészt új faanyag felhasználásával 1992-93-ban készült el.

Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark április 1. és október 31. között keddtől vasárnapig 10-től 18 óráig, míg télen csak 16 óráig látogatható.

Szegvár, Pusztai-féle szélmalom

fotó: Krisztina Neumayer | Csodálatos Magyarország

A település egyetlen szélmalmát 1865 körül emelték, építésének pontos dátuma nem ismert, csak az tudható, hogy 1865-ben rendkívül gazdag termés ígérkezett, ezért úgy döntöttek a falu elöljárói, hogy építtetnek egy szélmalmot. Utolsó tulajdonosa Pusztai Pál volt. A szélmalom 1948-ban befejezte működését, 1968-ban védett népi ipari műemlékké nyilvánították. A malom fala a földszinten egy méter vastag, felfelé haladva fokozatosan vékonyodik. A harmadik szinten 80 centiméter, a legfelső szinten pedig már csak 45 centiméter vastagságú.

A falu Szentes felé eső szélén kialakított Sport téren áll, szabadon körbejárható, látogatásához előzetes bejelentkezés szükséges: +36309655018

Szentendre, Dusnoki szélmalom

fotó: Skanzen

1968 tavaszáig Dusnokon, a Köztársaság u. 31. házszám alatt állt a szélmalom, melyet a Szentendrei Skanzenbe telepítettek át. A felülhajtós szélmalmot eredetileg 1880-as évek végén építették vályogból, és téglával burkolták a külsejét. Szentendrén 2000. augusztus 20-án adták át az elkészült szélmalmot, amely az 1940-es évek állapotát tükrözi vissza, ami az aktív periódus volt a működés szempontjából. 2001-től az áthelyezett és felújított épület megkapta következő szerepét: szemléltetésül szolgáló múzeumi épület lett.

A Skanzen keddtől vasárnapig 9 és 17 óra között látogatható.

Tési szélmalmok

fotó: Hatvani Anikó | Csodálatos Magyarország

Tésnek egykoron négy malma volt, ma kettő áll, melyek népi ipartörténeti műemlékek. Helt József bognármester szélmalmát, a Helt-malmot 1840-ben építette Pircher János malomács. Ennek mintájára, de valamivel kisebb méretben 1924-ben Ozi János asztalos emelte szélmalmát. A malmok köralaprajzú, enyhén karcsúsodó, háromszintes mészkő falazatú épületek, hatlapátosak és deszkások, egymástól 200 méterre állnak. Az udvarban a kézi mezőgazdasági eszközök mellett megtekinthető Cseszneki Ferenc, uradalmi kovácsmester eredeti állapotában megőrzött kovácsműhelye, mely méltón őrzi a tési iparosok emlékét is.

Látogatási idő: kedd-vasárnap 9-16 óra között.