Augusztus 20-án ünnepeljük Szent Istvánt, az államalapítást, és ez a nap az Új Kenyér ünnepe is.

Ilyenkor a nemzeti színű szalaggal átkötött, frissen sütött kenyeret először megszentelik, majd felszelik és végül szétosztják a darabjait.

HIRDETÉS

De vajon honnan ered ez a szokás? A hagyomány szerint az aratás után, Szent István napon sütötték az új búzából készült első kenyeret. Ezért nevezték augusztus hónapot az új kenyér havának. Ezen a napon országszerte aratóünnepeket tartottak, ahol az aratás befejeztével az aratók búzakalászból és mezei virágokból aratókoszorút vagy búzababát kötöttek és ünnepélyes menetben a gazda elé vitték azt. Ezután mulatságot tartottak, amellyel le is zárult az aratóünnep.

Ha már aratásról és új kenyérről beszélünk, akkor szólni kell a malmokról is. Egykor alig lehetett elképzelni az alföldi tájat szélmalom nélkül, sőt, a hegyekben csordogáló patakok partján is számos vízimalom forgott. Sajnos mára csak kevés maradt fenn közülük, ezek közül mutatunk be néhányat.

Sáfrik-féle malom, Kiskunhalas

fotó: Sáfrik-féle Szélmalom

Kiskunhalas valamikor a malmok városa volt, mára azonban csak egy szélmalom idézi e kort. A malomépületet 1861-1867. között Hunyadi Antal építette alsó meghajtású őrlőszerkezettel. Sáfrik József 1901-ben vette meg az épületet és alakította át holland típusú szélmalommá. 1964-66 között Mendele Ferenc tervei alapján műemlékként újították fel, majd ezt követően műemlékké nyilvánították. A malom a Kölcsey és a Szélmalom utca sarkán lévő dombon áll.

Pusztai-féle szélmalom, Szegvár

fotó: Krisztina Neumayer | Csodálatos Magyarország

A falu Szentes felé eső szélén kialakított Sport téren áll a téglából, 1865 körül épült szélmalom. Fala a földszinten egy méter vastag, felfelé haladva fokozatosan vékonyodik. A harmadik szinten 80 centiméter, a legfelső szinten pedig már csak 45 centiméter vastagságú. A szegvári tornyos típusú, felül hajtós, két kőpáros szélmalom. Zsindelyes teteje nincs a fallal egybeépítve, csak, mint egy sapka, rá van helyezve. A vitorlákat ugyanis mindig a szél irányába kellett állítani és azt a tetőszerkezet elfordításával tudták elérni.

Bagimajori szélmalom, Kengyel

fotó: László Laska | Csodálatos Magyarország

A kunhalom tetején magasodó bagimajori szélmalom tizenöt méter magas, négyszintes téglaépületét az Almásy család építtette, majd tőlük vásárolta meg később a Baghy család, amelynek tagjai a századfordulótól a II. világháborúig voltak a terület birtokosai.

A malom belseje négy szintre tagolódik, a kúpalakú teteje zsindelyfedeles. A szélmalom legalsó szintjén bemutatják a malmok jelentőségét, továbbá a kengyeli malom történetét és működését. A második szinten a látogatók információs táblákon tekinthetik meg a malomkövek működésének és a zsákolásnak módját, míg a szélmalom legfelső szintjein lehetőség nyílik a malomvitorlák tartószerkezetének és forgórészeinek megismerésére.

Piroska-féle szélmalom, Székkutas

fotó: Tóth Gabriella | Csodálatos Magyarország

A malmot feltehetően 1885-ben Szabó Sándor gazdálkodó állíttatta, és 1950-ig a tulajdonosa is volt. A 20. század lején a malom mellett bolt, műhely is működött. A vörös téglából épült, vakolatlan szélmalom szerkezetét tekintve három kőjáratú (háromköves), holland típusú malom. Különlegessége, hogy a tetőszerkezet kialakításának köszönhetően a vitorla fordítható volt a szél irányába. A több évtizedes aktív múlttal rendelkező Piroska-féle szélmalom napjainkban magányosan áll a település határában.

Felsőszentiváni szélmalom

fotó: Sóki Tamás | MTI

A Felsőszentiváni szélmalom a 19. század végén épült és 1926-ban jutott a Nagy Torma család tulajdonába. Noha az épületet az 1930-as években új gépekkel szerelték fel, ezek már csak a következő három évtizedben szolgálták a község lakóit. A szélvitorlákat 1962-ben szerelték le, s a malmot raktárnak használták. A 2005-ös, majd a 2010-es nyári esőzések következtében fala fölül beomlott. 2015-ben kezdődött meg a felújítása, s a csonka kúp alakú, bádogtetős építményt régi valójában állították helyre, pótolva a lekerült szélvitorlákat is. A malom nem csak turisztikai látványosság lett így, hanem őröl is, sőt, egy külső, villanyárammal működő motorral is elláttak, hogy szélcsend esetén is működjön.

Tési szélmalmok

fotó: Hatvani Anikó | Csodálatos Magyarország

Tésnek egykoron négy malma volt, ma kettő áll, melyek népi ipartörténeti műemlékek. Helt József bognármester szélmalmát, a Helt-malmot 1840-ben emelte Pircher János malomács. Ennek mintájára, valamivel kisebb méretben 1924-ben Ozi János asztalos építtette meg szélmalmát. A Helt-malom naponta négy mázsát is megőrölt, az Ozi féle ennek a felét. A szélmalmokat a Táncsics utca 20. szám alatt lehet megtekinteni, ahol az udvarban egy eredeti állapotú régi kovácsműhely is várja a látogatókat.

Faragó-féle malom, Kiskundorozsma

fotó: Kiskundorozsmai Faragó-féle szélmalom

A dorozsmai Faragó-féle malom a környék egyik legrégebbi malma, még a hazai szélmalmok fénykora előtt, 1821-ben épült. „Nem fúj a szél, nem forog a dorozsmai szélmalom” – szól Dankó Pista nótája. A névadó Faragó György csak 1900-ban vásárolta meg, majd még mintegy fél évszázadig működött. Bár műemlékké nyilvánították, állapota leromlott, mígnem 1970-ben az árvíz és belvíz miatt összedőlt, ám hamarosan újjáépítették. Később többször szorult felújításra, de ma remek állapotban várja a látogatókat.

Békéscsaba szélmalom

fotó: Zoltán Opauszki | Csodálatos Magyarország

A szélmalom, amely jelenleg gabonamúzeumként üzemel, 1856 és 1860 között épült Makó határában, a Csókási pusztában állt, a malomkövét Sárospatakról hozták. 1953-ig működött, és akkora volt a kapacitása, hogy száz tanya termését tudta megőrölni A szélmalom holland típusú, négyszintes. Ezekre jellemző volt, hogy forgatható volt a tetőszerkezetük, a szél felé fordították azokat; a vitorlák pedig 4-5 méter/másodperc sebességgel pörögtek. A vitorlái különben csaknem egytonnásak.

Papi-féle szélmalom, Hódmezővásárhely

fotó: Balla Béla

Az épületet 1856-ban építette Csánki Bálint, majd 35 múlva került a névadó Papi család birtokába. A Hódmezővásárhely peremén, illetve a tanyavilágban a 18-19. században megjelenő szélmalmok közül ezt a példányt 1962-ben nyilvánították népi műemlékké. A szélmalom érdekessége, hogy délkeleti és északkeleti oldalon is találunk bejáratot, ami biztosítja a bejutást, legyen épp bármelyik szélirányi is az uralkodó. A malmot Hódmezővásárhely központjától 12 kilométerre, a Tótkomlós felé vezető Erzsébeti út jobb oldalán találjuk.

Gál-féle malom, Karcag

fotó: Györffy István Nagykun Múzeum

Karcagon egykoron hatvan malom működött, ebből 11-et működtetett szél. Mára csak ez az egy maradt fenn. Belső berendezése épen maradt, hat szinten lehet megtekinteni a technikatörténeti szempontból is egyedülálló szerkezetet. A holland típusú Gál-féle malom 1859-ben helybeli téglából építette Gál Ferenc egy téglafallal – „bástyával” körbekerített, dombszerű emelkedésen, hogy vitorlái jobban kihasználják a szelek energiáját. Az épület forgó tetőrésszel és négy széllapáttal készült, tornyos, vagy holland típusú szélmalom, mely a 17. századtól terjedt el hazánkban. Az ablakokkal áttört falú, szépen rendbe hozott szélmalomban 1949-ig folyt a munka, búzát őröltek és szemes terményeket is daráltak. Utolsó működtetője Barna István volt.

Kapcsolódó

A 20 legszebb látnivaló Magyarországon

Magyarország bővelkedik lenyűgöző természeti képződményekben és épített értékekben egyaránt, amelyek nehezen férnek bele egy top húszas listába.