Itthon
A több száz éves fák szegélyezte sétautak, a csörgedező patakok, a mesterséges tavacskák, a formára nyírt bukszusok látványa már önmagában különleges élményt nyújt, s ha elmerengünk azon, hogy vajh mi történhetett itt sok-sok évtizeddel ezelőtt, melyik fa alatti padon pihenhetett meg egy báró, vagy álmodozott a szerelemről egy grófkisasszony, igazán izgalmassá teszi a kastélyparkban tett sétát.
10 olyan kastélykertet ajánlunk most, melyek ősszel is látogathatóak. Listánk nem fontossági, hanem betűrend szerint sorolja a mesés parkokat.

fotó: Habarics Béla | Magyar Kertörökség Alapítvány
A kastélyt Kende Zsigmond építtette 1833-ban, klasszicista stílusban, a Szamos-folyó partjára. Az ő nevéhez fűződik a park kialakítása is Különlegessége a kastély mögötti, mintegy 160 éves, 25 méter magas, hatalmas lombkoronájú közönséges platán. A 7 méter törzskörméretű fa három törzse fonódik egybe, hosszan kinyúló ágait rudakkal támasztották alá, így védve a leszakadástól. Az óriás platán azonban nem egyedüli itt 690 cm törzskörméretével. Rajta kívül még van itt egy 534 cm, egy 449 cm, és egy 487 cm törzskörméretű példány is.

fotó: Békési József | Csodálatos Magyarország
Hazánk egyik legkorábbi, impozáns klasszicista kastélyához, a dégi Festetics-kastélyhoz egy lenyűgöző szépségű park kapcsolódik, mely hazánk legnagyobb angolkertje. Három vízfolyás felduzzasztásával mintegy 2 km hosszúságban alakították ki területén az úgynevezett szerpentin-tavat. A tórendszer központi szigetén áll a park egyik jellegzetessége, a vörös téglás Hollandi-ház, amely a kastélypark leghosszabb hídján át megközelíthető. A dégi Festetics-kastély parkjában többórás sétára is indulhat a látogató.

fotó: Vida Péter| Csodálatos Magyarország
A Károlyiak 1844 és 1851 között klasszicista stílusban emeltették kastélyukat Fehérvárcsurgón, melyet egy 50 hektáros park ölel, mely arborétum és botanikus kert, s jelentős állománnyal rendelkezik. A kastélypark leglátványosabb része az 1,4 hektáros tó, aminek a vízellátását jelenleg két természetes vizű forrásból, illetve a Gaja-patakból biztosítják. A tó közelében hat darab olyan platánt is megcsodálhatunk, amelyek a Károlyi család tagjaihoz köthetők.

fotó: Boka Zsuzsa| Csodálatos Magyarország
A rezidenciát Esterházy Miklós 1762-ben építtette át a barokk-rokokó minden pompáját tükröző épületegyüttessé. Díszudvara úgy néz ki, ahogy az egy igazi főúri kastélyhoz illik, hatalmas díszkút, grottók, formára nyírt bokrok, puttókkal díszített díszlépcsők, gazdagon díszített erkély, a barokk pompa jegyei mindenütt. A kastély másik oldalán hatalmas angolpark terül el. 2021-ben adták át a felújított Cziráky Margit Rózsakertet.

fotó: Végh Katalin | Csodálatos Magyarország
Az Őrség kapujában található Körmenden áll az ország egyik igen jelentős műemlékegyüttese, a Batthyány-Strattmann-kastély, amelyben 1920-tól a később boldoggá avatott dr. Batthyány-Strattmann László herceg kórházat is üzemeltetett. A várkert helyén egykor gyümölcsös volt, ma az angolpark egyik büszkesége a jókora, kétszáz évnél is idősebb juharlevelű platán.

fotó: Victor Toader | Csodálatos Magyarország
A martonvásári Brunszvik-kastély mintegy 70 hektáros kastélyparkját Heinrich Nebbien tervei alapján alakítottak ki, 1954 óta természetvédelmi terület. Számos különleges fafajt telepítettek, megtalálható itt a vöröslevelű japán juhartól kezdve a páfrányfenyőn keresztül a tulipánfáig, a mocsárciprus pedig a hely egyik büszkesége. A park közepén átfolyó Szent László-patak vizének felduzzasztásával kis tavat alakítottak ki, benne szigetet.

fotó: NÖF
A romantikus mesekastélyt egy kisebb úrilakból Nádasdy Ferenc építtette át gótikus, Tudor stílusban 1873-ban, s az akkor 60 hektáron elterülő parkot is fejlesztette. A kor divatja szerint tájképi kertet alakíttatott ki, mesterségesen létrehozott, másfél holdnyi tóval, ennek a közepén fahídon át megközelíthető kis szigettel, mesterséges vízeséssel.

fotó: NÖF
A kastély a hazai klasszicista építészet nagyszerű példája. Építése 1750 körül kezdődött Széchenyi Antal megbízásából, az új épület barokk stílusban készült el Franz Anton Pilgram tervei alapján. Az épületegyüttest egy festői elrendezésű tájképi park veszi körül. A park ma hazánk történeti kertjei közé tartozik, hársfasorával nemcsak természetvédelmi terület, de a kastéllyal együtt a világörökség részét képezi. A kastélykertet növényritkaságok, formára nyírt bukszusok és sövénylabirintus teszik izgalmassá.

fotó: Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram
A kastély Ybl Miklós tervei alapján 1875-től 1879-ig épült német neoreneszánsz stílusban. A házaspár kérése az volt, hogy az úrilak úgy őrizze meg harmóniáját, hogy közben aszimmetrikus látványt nyújtson. A kastély kiterjedt angolparkjának a kialakítása a rezidencia építésével egyidejűleg megkezdődött. Az úrilakhoz egy 23 hektáros park, dendrológiai tájképi kert csatlakozik tóval, szigettel, hidakkal. A kertben a szökőkút és a régi korokat idéző lámpatestek vannak.

fotó: Gyepes Gabojsza | Csodálatos Magyarország
A tiszadobi kastély 1880. és 1885. között épült, tervezőjét Andrássy Gyula gróf, a monarchia egykori külügyminisztere arra inspirálta, hogy ötvözze egybe a magyar történelmi romantika legnemesebb építészeti elemeit. A kastély parkját északról ősfákból álló 500 hektáros gazdasági erdő határolja. Ez a rendkívüli szépségű természeti környezet lágyan öleli körül a fenséges épületet. Az egyik legkülönlegesebb a tiszafa-koszorúba fogott, középkori liliomot rajzoló bukszus-labirintus, amely ma is bebarangolható.
Használd posztjaidnál a #CsodalatosMagyarorszag hashtaget!