Veresegyház festői szépségű, vadregényes tórendszere

Itthon

2022. június 8. Halász Gabi Pálfalvi László

Megosztás:

Termálfürdője és Medveotthona miatt véste fel magát Veresegyház a turisztikai térképre, ám a 20 ezer fős település ennél sokkal többet nyújt.

Veresegyház már ősidők óta lakott terület Első okleveles említése 1375-ben a Wereseghazi és Zsidó köznemesi családok egymás elleni hatalmaskodásairól és pereskedéseiről szóló oklevélben történik. Veresegyház ekkor a Rátót nemzetségből leszármazott családok birtokában van. Regionális központi jellege legelőször a Váci Egyházmegye szervezetén belül mutatkozik meg, a 14. század végén főesperesség székhelye. Főesperes Tari László.

Az Anjou-korban épített halastavat 1430-ban említi először oklevél. Az 1490-es években a nagyváradi püspök, majd a káptalan és a váci püspökség birtokába jutott a király adományából. Ettől kezdve a veresegyházi tó mint váci püspöki halgazdaság funkcionált tovább.

5 / 15

Veresegyház festői szépségű, vadregényes tórendszere

FOTÓ: Pálfalvi László

A Malom-tó gátján már a 15. századtól vízimalom működött. A halastóban a halászat mellett rákásztak is, parti nádasát pedig nádtető, nádpadló készítése céljából telente levágták. A 20. század közepéig a tavat állatok itatására és fürdetésére is használták, télvíz idején jeget termeltek belőle, melyet veremben tároltak.

Élénk fürdőélet a két világháború között alakult ki. A tóstrand 1928-ban nyitotta meg kapuit. 1959-re a Pest Megyei Tanács Építőipari Vállalata felépítette a jelenleg is részben látható strandépületet a most is használt strandhíddal együtt.

7 / 15

Veresegyház festői szépségű, vadregényes tórendszere

FOTÓ: Pálfalvi László

A Malom-tó legnagyobb természeti nevezetességei a országosan is ritka úszólápok. Növény- és állatvilágukban magas a ritkaságok aránya. Ilyen például a Malom-tóban gyakrabban szem elé kerülő, fehér ernyős virágzatát nyáron bontó gyilkos csomorika. A Malom-tó természetvédelmi terület.

10 / 15

Veresegyház festői szépségű, vadregényes tórendszere

FOTÓ: Pálfalvi László

A tavaknál lehet strandolni és horgászni is.

A tó leggyakoribb madara a tőkés réce. Tavasszal gyakori látvány, hogy a nádas környezetbe olvadó, barna alapszínű nőstény után 5-6 fióka is „pedáloz”. A színpompás, zöldes fejű hímet feltűnő színei miatt könnyebb észrevenni.

12 / 15

Veresegyház festői szépségű, vadregényes tórendszere

FOTÓ: Pálfalvi László

1980. május 1-jén avatták a Sződrákosi-patakon gáttal és kotrással kialakított völgyzáró Pamut-tavat, melynek keleti partja és a Fenyves között a helyi természetvédelmi terület, az Orchideás-rét fekszik. Nevét az itt előforduló, páratlan természeti értékeknek számító, a Magyar Vörös Könyvben is nyilvántartott talajlakó orchideáiról kapta. A Sződrákosi-patak újabb felduzzasztásával és kotrással, 1989-ben fejezték be az Ivacsi-tavat. Az Ivacsi-láprét Veresegyház páratlan természeti értékei közé tartozó országosan védett terület, mely 2001-ben bekerült az országos lápkataszterbe. Ez a kis kiterjedésű lápos vidék igazán érdekes botanikai szempontból.

15 / 15

Veresegyház festői szépségű, vadregényes tórendszere

FOTÓ: Pálfalvi László

A tórendszer körül egy mintegy 5 kilométer hosszú tanösvényt alakítottak ki, melyről jobban szemügyre vehetjük a színes növény- és állatvilágot.

Kapcsolódó