Tóvidék a város szívében: a veresegyházi tavak

Itthon

2020. július 30. Halász Gabi Hatvani‎ Anikó

Megosztás:

A veresegyházi tavak értékes vízi és vízparti élővilágnak adnak otthont adó, és annak ellenére, hogy egymáshoz közel helyezkednek el, mégis különbözőek.

Veresegyház legidősebb és legjelentősebb tava a Malom-tó, melynek nevét már 1430-ban írásos emlék őrzi, s a középkortól kiemelkedő jelentősége volt: gátján vízimalom működött, a halászat mellett rákásztak is vizében, parti nádasát pedig nádtető, nádpadló készítése céljából telente levágták. A 20. század közepéig a tavat állatok itatására és fürdetésére is használták, télvíz idején jeget termeltek belőle, melyet veremben tároltak. Az élénk fürdőélet a két világháború között alakult ki.

A Malom-tó legnagyobb természeti nevezetességei a országosan is ritka úszólápok. Növény- és állatvilágukban magas a ritkaságok aránya. Ilyen például a Malom-tóban gyakrabban szem elé kerülő, fehér ernyős virágzatát nyáron bontó gyilkos csomorika. A Malom-tó természetvédelmi terület.

A tavaknál lehet strandolni és horgászni is

fotó © Hatvani Anikó | Csodálatos Magyarország

Az Ivacsi-láprét Veresegyház páratlan természeti értékei közé tartozó országosan védett terület, mely 2001-ben bekerült az országos lápkataszterbe. Ez a kis kiterjedésű lápos vidék igazán érdekes botanikai szempontból. Körülötte ligeterdő magasodik. A hajdan gazdag halfaunájú Ivacsi-tavat 1978-ban kikotorták és felduzzasztották, a tó élővilága a beavatkozás hatására elszegényedett.

fotó © Hatvani Anikó | Csodálatos Magyarország

Kihagyhatatlan kirándulási célpont

fotó © Hatvani Anikó | Csodálatos Magyarország

A lenyűgöző szépségű Pamut-tavat is 1978-ban kotorták ki, és duzzasztották fel. A tó keleti partja és a Fenyves között a helyi természetvédelmi terület, az Orchideás-rét fekszik, melynek talaja állandóan nedves a magas talajvíz miatt. Nevét az itt előforduló, páratlan természeti értékeknek számító, a Magyar Vörös Könyvben is nyilvántartott talajlakó orchideáiról kapta.