A Tatai várat, egy korábbi erődítmény helyén, Luxemburgi Zsigmond építtette, aki eredendően vadászkastélynak, nyaralónak szánta az építményt.

A vár elődjéről nincsenek írásos emlékek, a legújabb kutatások szerint a megmaradt keleti torony építője a Csák nemzetség lehetett. Az alapjainál 3 métert is elérő torony feltehetően lakótoronyként funkcionált a kezdeti időszakban. Az építkezés nagyobb részét Nagy Lajos király uralkodása alatt kezdték meg Tata ekkori ura, Lackfi István megbízásából.

1397 után Luxemburgi Zsigmond király tulajdonába került, aki az egyik kedvelt tartózkodási helyéül szolgáló tatai kastélyt 1397 és 1409 között négy saroktornyos, három oldalán beépített, U alakú várrá alakíttatta, egy igazi királyi palotát emelt a diósgyőri vár mintájára, mely hamarosan élénk politikai tevékenységek színterévé is vált. 1412-ben például Ulászló lengyel király, később Pomerániai Erik dán király, Palaiologosz Mánuel bizánci császár is vendégeskedett a falai között.

1 / 5

Tatai vár, az Öreg-tó fölé magasodó középkori erődítmény

FOTÓ: Mária Sisa

FOTÓ: Mária Sisa FOTÓ: Mária Sisa FOTÓ: Mária Sisa FOTÓ: Mária Sisa FOTÓ: Mária Sisa

Virágkorát a 15. században élte Tata vára. Mátyás király az itáliai vízivárak mintájára újjáépíttette: az udvar körül a várat kétszintes kerengőszárnnyal bővíttette, kívül pedig a nyugati sarkon a meglévő mellé egy újabb tornyot, ehhez csatlakozva pedig a vizesárok mentén észak- és délnyugat felől kettős védőfalat emeltetett. A tóra néző délkeleti szárny előtt pompás kilátást biztosító árkádos terasz épült. Mindezeken túl a termek is új, díszesebb belső kialakítást nyertek.

2 / 5

Tatai vár, az Öreg-tó fölé magasodó középkori erődítmény

FOTÓ: Mária Sisa

A török hadát a Tatai vár sem kerülte el: a Budát elfoglaló török seregek egyre közelebb nyomultak Tatához, melynek várkastélyát a Habsburg hadvezetés által kirendelt itáliai hadmérnökök igyekeztek az ágyúkkal vívott harcászat szabályainak megfelelően megerődíteni. Sorra bontották le a magas tornyokat, köveikből alacsony, de vastag falú bástyákat létrehozva. A várat árokkal vették körül, amit az Öreg-tó vizével töltöttek fel. Talán ezeknek a beavatkozásoknak köszönhető, hogy Kara Musztafa nagyvezír robbantása 1683-ban nem törölte el nyomtalanul a föld színéről az építményt.

3 / 5

Tatai vár, az Öreg-tó fölé magasodó középkori erődítmény

FOTÓ: Mária Sisa

Két évvel később keresztény kézre jutott a romos állapotú és 1699-ben lebontásra ítélt vár, amely 1704-1705-ben kuruc kézen volt. Utolsó katonai ostromára 1705-ben került sor, amikor a várbeli hajdúk kaput nyitva Vak Bottyán kuruc generális csapatainak, együttes erővel levágták a védekező császári zsoldosokat.

Fellner Jakab 1755-ben építette a vizesárkon átvezető hidat és a vörös márványkeretes kapubejárót is, ami máig a vár fő bejárata. A kapu és a bejáró közé udvarbírói házakat, börtöncellákat és börtönkápolnákat építettek. Az emeleti részekre helyezték az Esterházy család levéltárát és gyűjteményeit, a földszinten pedig istállókat alakítottak ki.

4 / 5

Tatai vár, az Öreg-tó fölé magasodó középkori erődítmény

FOTÓ: Mária Sisa

A 19. század elején tűz ütött ki a várban. 1815-ben a várépület megmaradt szárnyát romantikus stílusban átalakították. Az eredeti kápolnafalra ekkor húzták fel a mai torony szintjét. Ekkor készültek a jellegzetes neogótikus ablak- és ajtókeretek, de a kváderes borítású terasz is. A déli oldalon a teraszhoz egy zárt erkélyt is kapcsoltak. 1821-ben a várudvaron új kápolnát építettek, és ebben 1848-ig miséztek a raboknak. 1891-ben a tatai angol kolónia tagjai anglikán templomként kezdték el használni a kápolnát. 1896-1897-re nyerte el az udvari front a mai képét. A Tatán és környékén tartott nagy császári hadgyakorlatok idejére átalakították az ablakok íveit, és az emeleti ablakokat is az itáliai gótikát idéző módon építették át. Az épület belsejében a 20. század elején új lépcsőket és boltozatokat is építettek. Ez a munka ugyan széles körben ismertté tette, de történelmi hitelének nem használt.

5 / 5

Tatai vár, az Öreg-tó fölé magasodó középkori erődítmény

FOTÓ: Mária Sisa

A középkori vár műemlékvédelmi felújítása az 1960-as esztendőkben kezdődött meg, így falai közé Vármúzeum költözhetett. Tata várát jelenleg is az Öreg-tóból táplálkozó vizesárok határolja, amelyen egy barokk időszakban létesített kőhíd vezet a négyzetes várudvarra. A belsővár Zsigmond király idejében felhúzott palotaszárnyaiból csak egy élte túl az évszázadokat, ennek termeiben láthatóak a régészeti feltárás során felszínre került tárgyi emlékek.

Kapcsolódó

A tatai Fellner Jakab-kilátó, az ország két söréttornyának egyike

A tatai Kálvária-dombon magasodó torony a barokk hangulatú városkép kialakításában nagy szerepet játszó Fellner Jakab emlékét őrzi.

Kapcsolódó

Tata elvarázsolt tündérkertje – a Fényes Tanösvény

Sokan nem is gondolják, hogy Tatán több ámulatba ejtő tó is található, köztük egy valódi elvarázsolt világ, amelyben a kék és zöld ezer árnyalata örökre rabul ejt.