A templom építését 1880-ban határozták el, alapkövét ünnepélyes keretek között 1914-ben rakták le, felszentelésére 1930 októberében került sor.

A Szegedi dóm a város ikonikus épülete, építése és környezetének kialakítása szorosan összefonódik az 1879-es szegedi árvíz utáni újjáépítéssel. 1880-ban ugyanis a képviselő-testület ünnepi fogadalmat tett, hogy a város újjáépítésének emlékére monumentális templomot épít.

A megfelelő helyszínt csak nehezen sikerült megtalálni: az első elgondolás szerint a korábbi főtéren, a barokk stílusú Szent Demeter-templom helyén épült volna fel a dóm, de a lakosság egy része ezt ellenezte

Az első terveket Schulek Frigyes, a budai Halász­bástya alkotója készítette, aki neoromán stílusú templomot tervezett és a párizsi Sacré Cœur-székesegyházhoz hasonlóan a szegedi dómot is fehér kővel akarta burkolni. Foerk Ernővel azonban módosíttatták a tervet, aki inkább a lombardiai tégla-architektúrához vonzódott.

1 / 6

Szegedi dóm, a fogadalmi templomból lett székesegyház

FOTÓ: Tarhos Ferenc

FOTÓ: Tarhos Ferenc FOTÓ: Tarhos Ferenc FOTÓ: Tarhos Ferenc FOTÓ: Tarhos Ferenc FOTÓ: Tarhos Ferenc FOTÓ: Tarhos Ferenc

Az ünnepélyes alapkőletétel 1914. június 21-én történt, de az I. világháború, a forradalmak és az infláció miatt a templom felszentelésére csak 1930 októberében került sor Horthy Miklós kormányzó és Klebelsberg Kuno kultuszminiszter jelenlétében. A szertartás során helyezték el Szent Gellért ereklyéjét, amelyet a velencei pátriárka adományozott a dómnak, s másnap felcsendült Dohnányi Ernő a jeles alkalomra komponált Szegedi miséje.

Még az építkezés befejezése előtt pályázatot írtak ki a Dóm tér rendezésére, amelyet Rerrich Béla nyert meg. A 12 ezer négyzetméter alapterületű teret szinte teljesen körülfogó egyetemi épületek és a püspöki palota 1929 és 1932 között készültek el. A Kolozsvárról Szegedre költöztetett tudományegyetem térre néző falán, az árkádok alatt alakították ki a Nemzeti Pantheont, a magyar művészek és tudósok emlékhelyét. A kitűnő akusztikájú téren Juhász Gyula ötlete nyomán 1931 nyarán tartottak először színházi előadást, ma a különleges atmoszférájú, monumentális helyszínen rendezik a Szegedi Szabadtéri Játékokat.

2 / 6

Szegedi dóm, a fogadalmi templomból lett székesegyház

FOTÓ: Tarhos Ferenc

A templom kezdettől fogva a csanád vármegyei püspökség, 1950-től a Csanádi egyházmegye, majd 1982-től a Szeged-Csanádi Egyházmegye székesegyháza.

A Magyarország 5. legmagasabb templomának tartott Magyarok Nagyasszonya-székesegyház a 20. századi egyházi építészetünk legmonumentálisabb alkotása.

A templom főhomlokzatát a két karcsú harangtorony határozza meg, kisebb tornyok állnak a kupola négy sarkán és a szentély két oldalán, az épületet összesen 57 torony ékesíti. A toronyórák Magyarország legnagyobb számlapú órái, a tizenhat szögletű, gúlával lefedett kupola csúcsán toronygömb és napsugaras kereszt található.

5 / 6

Szegedi dóm, a fogadalmi templomból lett székesegyház

FOTÓ: Tarhos Ferenc

A középrész főkapujának baldachinját oroszlán tartja, a két vörösréz ajtószárnyat 12-12 bibliai tárgyú dombormű díszíti. A kapu fölött Szűz Mária, a Magyarok Nagyasszonya látható Jézussal, két oldalán a tizenkét apostol mozaikképe sorakozik. A Mária-szobor fölött hatalmas rózsaablak van, két oldalán a magyar címer két mezejével. A rózsaablak fölött görögkereszt látható a négy evangélista jelképével, fölötte 13 fülke, közöttük két ülő, koronás alak, akik a pápaságot és a királyságot jelképezik. Az oromzat csúcsán két angyal tartja a napsugaras keresztet. A két oldalbejárat a Béke és a Háború kapuja, felettük a felirattal: Venite adoremus (Jöjjetek, imádjuk!), illetve Vae victis (Jaj a legyőzöttnek!).

6 / 6

Szegedi dóm, a fogadalmi templomból lett székesegyház

FOTÓ: Tarhos Ferenc

További érdekességek a Szegedi dómról, számokban:

• A Tisza nullpontjától számítva a templom földszinti padozata 10 méter magasan áll.
• A két torony legnagyobb magassága a Tisza nullpontja felett 91 méter, a földszinti padozattól pedig 81 méter.
• A kupola legnagyobb külső magassága a padozattól 53,6 méter.
• A dóm legnagyobb belső hossza 66,36 méter, külső hossza 80,8 méter, belső szélessége a kereszthajónál 48 méter, a külső 51 méter.
• A dóm belső területe a földszinten 1953 négyzetméter, az erkélyeken 160 négyzetméter.
• A templom befogadóképessége kb. 5000 ember, ülőhelyeinek száma 800, hangversenyek alkalmával 1500.

Kapcsolódó

A 20 legszebb látnivaló Magyarországon

Magyarország bővelkedik lenyűgöző természeti képződményekben és épített értékekben egyaránt, amelyek nehezen férnek bele egy top húszas listába.