Szeged
A Huszár Mátyás rakparton zajló régészeti feltárás során előkerült a torony eddig rejtett oldala is, így a sarokbástya teljes íve is láthatóvá vált. A kutatás nemcsak a város múltjába enged bepillantást, hanem lehetőséget ad arra is, hogy a szakemberek pontosabb képet alkossanak a vár szerkezetéről és történetéről.
Molnár Csilla ásatásvezető a helyszínen tartott sajtótájékoztatón elmondta: a régészeti munka során nemcsak a Tiszába nyúló bástyafél került elő, hanem a torony másik fele is, így most először látható a rondella teljes szerkezete. A feltárás során megtalálták a déli várfal csatlakozását és a keleti fal maradványait is.
A keleti falszakaszról eddig csak egy archív fénykép és néhány korabeli leírás állt rendelkezésre, így kérdéses volt, hogy a rondella és a keleti fal egy időben épült-e. Az újonnan előkerült csatlakozások alapján most már valószínűsíthető, hogy a vár e részeit egy időben emelték.
Molnár Csilla kiemelte: az ásatás során előkerült nyomok alátámasztani látszanak az 1692-ből származó beszámolót is, miszerint a keleti várfal egy része “nagy robajjal a Tiszába dőlt”. A rondellától nem messze ugyanis erre utaló maradványokat is találtak.
A régészek célja, hogy a feltárás során olyan részletes adatokat gyűjtsenek, amelyek lehetővé teszik a rondella hiteles rekonstrukcióját. A bástya szerkezete különleges: függőleges falát alul szoknyaszerűen kiszélesedő falszakasz támasztja meg, amely a stabilitást szolgálhatta, mielőtt újra függőlegesen folytatódik lefelé.
A feltárás során eddig főként középkori cseréptöredékeket, padlótéglák maradványait és néhány 19. századi cseréppipa-töredéket találtak, de a szakemberek bíznak abban, hogy a későbbiekben olyan leletek is előkerülnek, amelyek pontosabb időbeli besorolást tesznek lehetővé.

fotó: Nagy Sándor
A feltárás része annak az átfogó városfejlesztési programnak, amelynek célja a Huszár Mátyás rakpart zöldítése és a városi hőszigethatás csökkentése. Nagy Sándor, Szeged városfejlesztési alpolgármestere elmondta: a munkálatokat úgy ütemezik, hogy azok a lehető legkisebb fennakadást okozzák a forgalomban, ezért a régészeti és közműépítési szakaszt előrehozták a nyári időszakra.
Az idei szakaszban 330 méter hosszan újul meg a rakpart a Belvárosi híd és a Belvedere palota között. A munkálatok költségét – mintegy 150 millió forintot – az önkormányzat saját forrásból biztosítja. A feltárás várhatóan augusztus 19-éig tart.
A szegedi vár a Tisza jobb partján helyezkedett el, a mai belváros területén. A középkori erődítményt a 13. század második felében, 1261 és 1280 között építették, miután a tatárjárás során elpusztult a megye akkori központja, Csongrád. A vár elsősorban a sószállításra szolgáló vízi útvonalakat ellenőrizte, kikötőként és átkelőhelyként is működött. Szeged országos sórakodóhely volt már 1222-től, a helyi kikötőt pedig egy 1183-as oklevél “Ciggedin” néven említi.
A vár jelentőségét mutatja, hogy 1282-ben országgyűlésnek is otthont adott, valószínűleg falai között zajlott a tanácskozás. Királyi várként működött, később több nemesi család birtokolta, majd Mátyás király fiának, Corvin Jánosnak adományozta. A 16. század közepétől másfél évszázadon át az Oszmán Birodalom fennhatósága alá került, mígnem 1688 őszén a császári csapatok visszafoglalták.
A vár a 18. században ismét megerősítést kapott, de hadászati jelentősége fokozatosan csökkent. A 19. században börtönként működött, majd az 1879-es nagy árvíz utáni újjáépítés során jelentős részeit elbontották. A lebontás egyik oka az is volt, hogy a vár kitűnő minőségű téglája jól hasznosíthatónak bizonyult az újjáépítendő városi középületekhez.
Használd posztjaidnál a #CsodalatosMagyarorszag hashtaget!