Szeged, a „napfény városa” tavasszal különleges arcát mutatja: a város közterei és parkjai mesébe illő látvánnyá változnak, különösen, amikor a magnóliák virágba borulnak.

Ezek a gyönyörű növények mindig is lenyűgözték az embereket szerte a világon, és Szegeden is igazi természeti csodának számítanak.

A magnóliák története egészen időszámításunk előtt 650-ig vezethető vissza, és a tavasz egyik első hírnökeiként tartják őket számon. Virágaik széles színválasztékban pompáznak, az érzékeny fehértől a gazdag rózsaszín árnyalatokig, és egyedülállóan illatosak.

A Széchenyi tér mesés virágoskertje

A szegedi magnóliák közül különösen figyelemre méltóak a Széchenyi téren található fák, amelyek teljes virágukban állva valódi virágoskertté változtatják a teret. Az első példányokat a századforduló után Kállay Albert, Szeged akkori főkertésze hozatta Hollandiából, azonban ezek még a mai szökőkút helyén pompáztak. Egy átültetés során sajnos elpusztultak, de a város nem hagyta veszni ezt a csodás látványosságot: az 1930-as években új magnóliákat ültettek, amelyek azóta is ékesítik a városháza előtti teret. Bár a helyiek gyakran „tulipánfának” nevezik ezeket a fákat, valójában nagyvirágú vagy rózsás liliomfákról, azaz magnóliákról van szó.

A magnólia hatalmas, húsos szirmú virágai még lombfakadás előtt nyílnak, és ha az időjárás kegyes, akár tíz napig, két hétig is pompáznak. A korai tavasz és az enyhe időjárás idén is kedvezett a virágzásnak, így már március közepén teljes díszben álltak a fák.

1 / 5

Szeged tavaszi arca: a magnóliák káprázatos virágzása

FOTÓ: Kati Apró

FOTÓ: Kati Apró FOTÓ: Kati Apró FOTÓ: Kati Apró FOTÓ: Kati Apró FOTÓ: Kati Apró

Ősi növények, különleges múlt

A magnóliafélék (Magnoliaceae) családja az egyik legősibb kétszikű zárvatermő család, és nevüket Pierre Magnol (1638–1715), francia botanikusról kapták. A ma élő magnóliafajok és -fajták Észak-Amerikából és Kelet-Ázsiából származnak, és ezek a csoportok jelentősen eltérnek egymástól. Az Észak-Amerikában honos magnóliák jellemzően nagy termetűek, virágaik tavirózsákra emlékeztetnek, és a lombozat kifejlődése után bontják ki szirmaikat. Azonban a magyarországi klímán ezek kevésbé érzik jól magukat a magas páraigényük és fagyérzékenységük miatt.

Ezzel szemben a Kelet-Ázsiából származó magnóliák kisebb méretűek, inkább cserjeszerűek vagy kis fák, és sokkal jobban alkalmazkodnak a hazai időjárási viszonyokhoz. Ezek a fák terebélyes koronájukkal és korai virágzásukkal díszítik a szegedi köztereket, méltó ékei a város tavaszi látképének.

4 / 5

Szeged tavaszi arca: a magnóliák káprázatos virágzása

FOTÓ: Kati Apró

A magnóliák és Szeged kapcsolata

A szegedi magnóliák nemcsak a város tavaszi látképének meghatározó elemei, hanem történelmük is szorosan összefonódik Szeged múltjával. Az első példányokat a századforduló után ültették, majd az 1930-as években újabb fákkal gazdagodott a Széchenyi tér. Azóta ezek a gyönyörű liliomfák évről évre hirdetik a tavasz érkezését, és Szeged egyik legismertebb természeti látványosságává váltak.

A magnóliák virágzása nem csupán esztétikai élmény, hanem a város életének szerves része is. A fák mellett elsétáló szegediek és turisták csodálattal állnak meg egy-egy fénykép erejéig, miközben élvezik a virágok illatát és színeit. A természet ezen látványos ébredése emlékeztet minket a tavasz megújító erejére, és arra, hogy a városi környezet is képes lenyűgöző természeti szépségeket kínálni.

Kapcsolódó

A 20 legszebb látnivaló Magyarországon

Magyarország bővelkedik lenyűgöző természeti képződményekben és épített értékekben egyaránt, amelyek nehezen férnek bele egy top húszas listába.

JEGYVASARLAS.HU – koncertek, fesztiválok, kulturális és szórakoztató programok, helyszínek