Bor & Gasztro
Hazánkban 6 borrégiót és 22 borvidéket tartunk számon, melyek között ugyanúgy találunk a régmúltra visszatekintő, történelmi borvidéket, mint viszonylag fiatalt is.
A borvidékek településen sokszor a gazdák pincéiket egymás közelében építették, így szinte önálló pincesorokat, vagy akár pincefalvakat hoztak létre. Azok, amelyek ezek közül fennmaradtak, kiemelkedő néprajzi és kulturális értéket jelentenek, valamint jelentős turisztikai vonzerőt is biztosítanak a falvak számára. Így nemcsak a hegy levének, hanem az épített örökségek és természeti szépségek kedvelőinek is kihagyhatatlan célpontjaivá váltak.
A teljesség igény nélkül íme 10 pincesor, amit érdemes felkeresni.
Nyúl egy több mint 400 fős község a Pannonhalmi borvidéken, Győr szomszédságában, a Sokorói-dombság területén. A település fölött húzódik Európa egyik legnagyobb eső vájta homokkő szurdokvölgye, amely 650 méter hosszú képződmény, 40-60 méter széles, helyenként 20-30 méter mély. Ennek meredek falába úgynevezett likpincéket alakítottak ki az évszázadok során a helyiek.

fotó © Töreki Zsolt | Csodálatos Magyarország
Az Európában is egyedülálló, 24 utcából és 1200 pincéből álló Hajósi Pincefalu története akkor kezdődött, amikor a kalocsai érsek a 18. században arra kötelezte a betelepített svábokat, hogy foglalkozzanak szőlőtermesztéssel. Az egymás mellett sorakozó borospincék, melyek átlagosan 25-30 méter mélyen nyúlnak a löszbe, egyedülálló település-szerkezetet alkotnak.

fotó © Csodálatos Magyarország
Hercegkút, a Tokaji Borvidék sváb települése, melynek délkeleti részén húzódik a Gombos-hegyi pincesor. A hegy oldalába vájt, egymás fölött négy szinten elhelyezkedő pincék többségét a 19. században alakították ki, de vannak régebbi építmények. A pincék többsége egy vagy két ágból áll, de a közel nyolcvan, a domboldalba akár 40 méter mélyre nyúló pince között van olyan is, ami háromfelé ágazik. A község északnyugati peremén helyezkedik el a több, mint nyolcvan pincét számláló, három-négy szintes Kőporosi pincesor, amit szintén érdemes felkeresni

fotó © Csodálatos Magyarország
A Villányi-hegység lejtői között bújik meg Palkonya, a kevesebb mint 300 lakosú picinyke falu, melynek legnevezetesebb épület együttese a faluvégi domboldalt beborító, 53 présházból álló pincesora. A pincesor műemlékvédelem alatt áll, hisz településszerkezeti, gazdálkodástörténeti és esztétikai érték is.

fotó © Györkő Zsombor | Csodálatos Magyarország
A Fekete-hegy keleti lábánál fekszik Villánykövesd, Baranya megye egyik aprófalva. A település határában, a domboldalba ágyazódó, fűrészfogszerű elrendezésben szorosan egymás mellé tapadó, mintegy 70 pincéből álló épületegyüttesből 58 présház 1983 óta országos műemlékvédelem alatt áll.

fotó © Györkő Zsombor | Csodálatos Magyarország
A Pest megyei Tök a Zsámbéki-medencében található, szőlőkultúrájának hagyományai egészen a római korig nyúlnak vissza. A töki pincesoron lévő épületek és présházak a település védett értékei közé tartoznak. A Kis-soron található lapos tetejű pincék jellegzetessége a színes bejárati ajtó, amelyet helyenként kovácsoltvas motívum is díszít.

fotó © Hatvani Anikó | Csodálatos Magyarország
Cserépfaluban több pincesor is őrzi a bükkaljai borokat, ezek körül a legérdekesebb a Berezdi, avagy Berezdaljai, ahol 3 sorban 200 különlegesen kiképzett présház sorakozik egymást követve a szőlőkbe vezető dűlőutak mentén. Háromsoros Berezdi pincesor Az eredetiségében tündöklő pincesorról szép kilátás nyílik a falura, a Hór völgyére.

fotó © Baditzné Horgosi Zsuzsa | Csodálatos Magyarország
A Pest megyei településen már a 13. században is foglalkoztak szőlőtermesztéssel és borkészítéssel. A településhez tartozó Öreghegyen mintegy 150 földbe vájt pince található, amelyek együttesen Magyarországon egyedülálló mezőgazdasági műemléket alkotnak. A pincék első látásra meglepő formájúak: a nádtetővel fedett, nyeregtetős, ollóágas épületek látványa nagyon egyedi és egyben rendhagyó is, az oromzatokon kovácsoltvas díszítő elemek is láthatók.

fotó © Csodálatos Borok
Piliscsév Budapesttől mindössze 35, Esztergomtól pedig 20 kilométerre fekszik. Területén már a rómaiak idején is laktak. A település a török háborúk idején elnéptelenedett, a törökök kivonulása után az esztergomi káptalan birtokába került, egészen 1848-ig, aki szőlőket ültettetett a hegyoldalba és szlovák jobbágyokat telepített ide. A legtöbb pince ebben az időszakban épült, és még most is találunk 100-150 éves pincéket.

fotó © Szászi Kati | Csodálatos Magyarország
A Tolna megyében található györkönyi Pincehegyen több mint 300 présházat találhatunk sok-sok utcácskára tagolva, diófákkal körbevéve. Az itteni domb löszös talaja kiválóan alkalmas volt a pincék fúrásához, a felszínre került anyagot pedig a présházak falának döngöléséhez használták fel. 2003-ban helyi védelem alá vonták a pincefalut.

fotó © Csodálatos Borok
Használd posztjaidnál a #CsodalatosMagyarorszag hashtaget!