Magyarországon az első skanzent, mégpedig Zalaegerszegen, 1968-ban hívták életre.

De mit is takar a skanzen kifejezés? A fogalom szabadtéri múzeumot jelent és Svédországból származik, ugyanis a világ első skanzenjét Stockholm Skansen nevű városrészében alakították ki, ahol az alapító svéd tudós, Arthur Hazelius a svéd tájegységek és népcsoportok hagyományos építészetét kívánta egy helyen bemutatni.

HIRDETÉS

A skanzenek tökéletes helyszínei annak, hogy élőben, testközelben ismerjük meg azt, hogy miképp  éltek és dolgoztak elődeink, bejárhassuk az épületeket, megtekinthessük a korhű berendezési tárgyakat, eszközöket.

Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum

A Szentendrei Skanzen nem csupán egyetlen tájegység népművészetét, népi építészetét, szokásait mutatják be, hanem hanem 8 tájegységét, úgy mint: az Alföldi mezőváros, a Felső-Tiszavidék, a Nyugat-Dunántúl, a Kisalföld, a Felföldi mezőváros, a Bakony, Balaton-felvidék, a Dél-Dunántúl és az Észak-magyarországi falu.

fotó: Lajos Szauer | Csodálatos Magyarország

Szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény

A hely különlegessége, és ezzel az országban egyedülálló, hogy egy élő falu közepén alakították ki. Belső-Somogy és a Zselic építészetét, hagyományait mutatja be. A kulturális kincs Europa Nostra-díjat is kapott.

fotó: Szokolovics István | Csodálatos Magyarország

Göcseji Falumúzeum, Zalaegerszeg

Jelenleg negyven különböző építmény: lakóházak, fatemplom, istállók, pajták, ólak, pálinkafőző kunyhó, szőlőhegyi pincék, útszéli keresztek, és több száz berendezési tárgy található a Zala holtága mellett kialakított elképzelt faluban, amelynek épületei így soha nem álltak együtt, de a mai kor embere számára hitelesen tudnak szemléltetni egy 19. század végi egyutcás településtípust.

fotó: Csodálatos Magyarország

Őrségi Népi Műemlékegyüttes, Szalafő-Pityerszer

Az Őrség esszenciája a Szalafő-Pityerszeren kialakított skanzen: jellegzetes épületek, bennük eredeti berendezés, így kívülről és belülről is hűen adják vissza az egykori, az 1700-as évekbeli valóságot.  A látogatók megnézhetnek kerített házat, emeletes kástut és kontyos házat is, méghozzá azok eredeti helyén.

fotó: Csodálatos Magyarország

Sóstói Múzeumfalu, Nyíregyháza

Öt tájegység népi építészetét és lakáskultúráját mutatja be a Sóstói Múzeumfalu, ahol a kisnemesi porták, a nagyon egyszerű szegény paraszti házak, a cigánykunyhók és klasszikus tirpák porták között sétálva egy 19. század falusi környezetbe repülhetünk vissza.

fotó: René Krüger | Csodálatos Magyarország

Vasi Múzeumfalu, Szombathely

Eredeti és áttelepített épületeivel a régi falu hangulatát adja vissza a Vasi Múzeumfalu, ahol a lakóépületek között találunk szegényparaszti, tehetős paraszti és nemesi otthont, borona-, sövény- és tömésfalú házakat. Az eredeti berendezési tárgyak a falvak 18-20. századi életmódjába engednek bepillantást.

fotó: Annamária Dudás | Csodálatos Magyarország

Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Ópusztaszer

19 épületegyüttessel és három szabadtéri kiállítással rendelkezik a Nemzeti Történelmi Emlékpark részeként megtekinthető szabadtéri néprajzi gyűjtemény Ópusztaszeren, amely az ország különböző tájait mutatja be, s betekinthetünk a 19. századi falvak és tanyavilág életébe, a különféle mesterségekbe.

fotó: Ópusztaszer

Kapcsolódó

Fedezzük fel Magyarország 10 Nemzeti Parkjának természeti kincseit

Magyarország nem csak építészeti nevezetességeiről, hanem természeti kincseiről is ismert. Bár viszonylag kicsi ország vagyunk, mégis tíz nemzeti parkkal büszkélkedhetünk.