Sóstói Múzeumfalu: a Felső-Tiszántúl egyetlen szabadtéri néprajzi múzeuma

Itthon

2021. szeptember 3. Halász Gabi René Krüger

Megosztás:

A nyíregyházi sóstói erdő szélén elterülő múzeumfalu valójában sosem létezett, de épületei, faluközpontjának szerkezete a hajdanvolt falvakat idézi.

Az épületek túlnyomó többségét egykori helyszínükről pontos felmérések és részletes bontási terv alapján telepítették át a szabadtéri néprajzi múzeumba, ahol csak néhány olyan épület áll, amely régi tervrajzok és fotók alapján, rekonstrukcióként készültek el.

fotó: René Krüger | Csodálatos Magyarország

A lakóházak berendezése ugyancsak a legnagyobb hitelességgel történt, azaz többségében ugyanabból a faluból, vagy legalábbis a környező településekről származó bútorok, használati és dísztárgyak kerültek az enteriőrökbe.

fotó: René Krüger | Csodálatos Magyarország

A kisnemesi porták, a nagyon egyszerű szegény paraszti házak, a cigánykunyhók és klasszikus tirpák porták között sétálva egy 19. század falusi környezetbe repülhetünk vissza, s megismerhetjük, hogy hogyan is éltek, mivel foglalkoztak, mit ettek és milyen népszokásaik voltak a szegény- és középparasztoknak, illetve a kisnemeseknek abban az időben.

fotó: René Krüger | Csodálatos Magyarország

Az orsó formájú faluközpontban közösségi épületek is találhatók: a kézműves műhelyek, az iskola, a tűzoltószertár, a harangtorony, a templom, a szárazmalom, a húsbolt alkalomszerűen, a szatócsbolt s a kocsma eredeti funkciójának megfelelően a múzeum nyitva tartási ideje alatt működik is.