Perényi Péter koronaőr, erdélyi vajda építtette az erődítményt a 16. század közepén.

Perényi bástyás várfalövvel vétette körül a középkori városközpontot, és a várfallal körülbelül egyidős az erősség centruma, a Vörös-torony, amely egy késő-reneszánsz, ötszintes lakótorony, s egy észak-itáliai mester, Alessandro Vedani nevét dicséri.

fotó © Tarhos Ferenc | Csodálatos Magyarország

A Perényiek kihalása után a vár gyakran cserélt gazdát, egészen 1616-ig, mikor Lorántffy Zsuzsanna és I. Rákóczi György házassága révén fejedelmi birtoknak minősítették. Az 1640-es években jelentősen kibővítették a várat, ekkor építették hozzá a híres Lorántffy szárnyat és loggiát. Az épületegyüttes a Rákóczi-szabadságharc alatt a kuruc mozgalmak központjaként funkcionált. Itt tartották az 1708-as országgyűlést is. Később a Trautsohn, majd Bretzenheim hercegek tulajdonába került, ebben az időszakban lassanként barokk, romantikus és eklektikus stíluselemekkel gazdagodott. A második világháború után az állam birtokába került. Ma a Magyar Nemzeti Múzeum állandó kiállításainak helyszíne.

Ágyúállások céljára a legfelső szinten 1656-1658 között négy tornyot építettek, melyek közül ma már csak három áll.

fotó © Tarhos Ferenc | Csodálatos Magyarország

A látogatók megismerhetik a Rákócziak korát, a hegyaljai szőlészetet és borászatot, idegenvezetővel bejárhatják a Vörös-tornyot, és benézhetnek egy igazi reneszánsz konyhába is.

Ami igazi különlegességnek számít, az a 2014-ben megnyitott ágyúöntő műhely, amit még I. Rákóczi György alapított. Ez a kora újkor egyetlen ilyen emléke Magyarországon, de még európai viszonylatban is ritkaság.

fotó © Tarhos Ferenc | Csodálatos Magyarország

Kapcsolódó

A meredek oldalú bazaltsziklán álló erősség, a Füzéri vár

A Zempléni-hegység vára egyike hazánk olyan földesúri várainak, magánbirtokú kővárainak, amely már a tatárjárás előtt is állt.