FOTÓ: Zsanett Piószeghy
FOTÓ: Zsanett Piószeghy
FOTÓ: Zsanett Piószeghy
FOTÓ: Zsanett Piószeghy
FOTÓ: Zsanett Piószeghy
FOTÓ: Zsanett Piószeghy
FOTÓ: Zsanett Piószeghy
FOTÓ: Zsanett Piószeghy
FOTÓ: Zsanett Piószeghy
Tokaj
A Tokaji borvidék hercegkúti pincesorainak varázslatos világa
A Tokaj-hegyalja középső részén, a Hotyka-patak mentén fekszik Hercegkút, melynek felvégén húzódik a Kőporosi pincesor, az alvégen pedig a Gombos-hegyi pincesor.
2002-ben az UNESCO Világörökség Bizottsága felvette a rangos Világörökségi Listára a tokaj-hegyaljai történelmi borvidéket a kultúrtáj kategóriában, és itt népi építészeti emlékként külön nevesítette a faluval egyidős, unikális történelmi pincesorokat.
Hercegkút 1750-ben jött létre, mikor a Rákóczi-szabadságharc után elnéptelenedett területre földesura, Trautson herceg német telepeseket hozatott. A település szőlészetének kibontakozásában meghatározó szerepe volt a betelepült sváboknak.
A környező hegyeken termett szőlőket a pincesoron dolgozták fel, és a belőle készült bort a riolitba vájt pincékben, gönci és szerednyei hordókban tárolták, érlelték. Ez a folyamat még napjainkban is hasonlóan történik némelyik családi pincénél, s a tulajdonosok nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a pincéket kívül-belül gondozzák.
A Gombos-hegy oldalába vájt pincék többsége egy vagy két ágból áll, de akadnak köztük háromágúak is, a Gombos-hegyen jelenleg 93 pince áll négy szabályos sorban egymás felett. A falu északnyugati végében a domboldalakba kivájt Kőporosi pincesoron 85 pince kapott helyet, melyek sok mindenben hasonlítanak a gombos-hegyiekhez, azonban ezek többsége egyágú és rövidebb is.
A pincék között sétálva rácsodálkozhatunk a környék természeti szépségeire, a falut ölelő hegyvonulatokra.
Kapcsolódó cikkeink
Bor & Gasztro
10 pincesor hazánkban, ahol a boron kívül a táj is mámorító
Magyarországon komoly múltra tekint vissza a szőlészet-borászat, hazánk egyike a világ legrégebbi és leghíresebb bortermelő országainak.
Tokaj
