Itthon
Csaknem hétmilliárd forintból újul meg a geszti Tisza-kastély a Magyar Közlönyben megjelent határozat szerint. A munkálatok várhatóan a nyáron kezdődnek.
Virág Zsolt, a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram miniszteri biztosa elmondta, hogy az előkészítő szakasz befejeződött: elkészültek a restaurátori és levéltári kutatások, készültek kő-, fa-, fém- és festőrestaurátori dokumentációk, volt falszövetkutatás. Megvan az építészeti engedélyezési terv, nemzetgazdasági szempontból kiemelt projektté lett nyilvánítva a kastély felújítása.

forrás: NÖF
Hozzátette: elkészültek a kiviteli tervek és lezárult a generálkivitelezési tender is. A legolcsóbb érvényes ajánlatot fogadták el, a kormány az összeget biztosítja a munkálatokra, így meg lehet kötni a generálkivitelezési szerződést.
A miniszteri biztos elmondta: ezzel párhuzamosan elkészültek a kiállítási tervek is. A 15 egységből álló tárlat bemutatja majd az országnak két miniszterelnököt adó Tisza-családot. Emellett bemutatják a kor politikai viszonyait is.
Az első ütembe a főépület és a tiszttartói épület került be, utóbbiban lesz a múzeumi fogadóépület kávézóval, ajándékbolttal, csomagmegőrzővel. Beletartozik az első ütembe a Tisza-kripta műszaki javítása, felújítása is.

forrás: NÖF
Második ütemben szálláshelyet és konferenciatermet terveznek kialakítani a kastély mellett, erre is megvannak a tervek; de ennek még sem a pénzügyi vonzata, sem egyéb részletei nem ismertek – mondta Virág Zsolt. Közölte, a legnagyobb nehézséget az jelenti, hogy a kastélyparkot az ötvenes években nyolc-kilenc tulajdonosra „szabdalták”, ezeket a területeket egyesíteni kell, hogy ki lehessen adni az építési engedélyt.
Nem változott az a korábbi elképzelés, hogy a kastély a felújítás után a református egyház kezelésébe kerül, de emellett mindenképp szeretnék, ha a Tisza-örökség bekapcsolódna Békés megye északi részének turizmusába – húzta alá. Úgy fogalmazott: a hamarosan megnyíló vésztői Bagolyvárral együtt új turisztikai látványossággal gyarapodik majd a környék.
1772-ben épült fel a Tisza család geszti birtokán az a barokk stílusban épült kúria, amely később a kialakításra került kastély magját alkotta. Az épület már a 18. század végén is L alaprajzú volt, mindkét szárny alatt pince nyugodott.
A század végére készült el a kastély fő szárnyának középső traktusa, a kocsiáthajtó fölé épített négytengelyes, klasszicizáló késő barokk stílusú pavilon. Az első birtokos beköltözése után került kiépítésre az angolkert. A 15 hektáros kertet a 19. század elején alakították ki egy kisebb erdőrészből. Az egykor locsolóhálózattal is ellátott terület napjainkban már csak 5,4 hektárt tesz ki.

forrás: NÖF
Tisza Kálmán 1856-ban került a geszti uradalom élére. Birtokossága ideje alatt az addig földszintes épületre egy emeletet húztak fel, és ekkor kerültek kialakításra többek között a miniszterelnök dolgozószobája, a Nagy- és Kisszalon, illetve a grófnő dolgozó szobája, továbbá a kastély keleti szárnyának külső terasza is ekkor épült. A kastély 1902-ben lett Tisza Istváné, aki további átalakításokat végeztetett az épületen. Ekkor került sor az elektromos áram bevezetésére, a telefonvonal bekötésére, valamint a padlástérben egy új hideg-meleg vizes tartályt helyeztek el. Tisza István fia, Kálmán-Lajos birtokossága idején korszerűsítették a nyílászárókat.
A második világháború után, a kastély teljes berendezése megsemmisült, Kálmán-Lajos pedig az Egyesült Államokba költözött. Az államszocializmus idején az épület egy iskolának és művelődésháznak, később könyvtárnak adott otthont.
Használd posztjaidnál a #CsodalatosMagyarorszag hashtaget!