A messze földön ismert Hévízi-tó minden évszakban lenyűgöző, nem csak vize bír gyógyhatással, hanem a környezete is gyógyír az ember lelkének.

Tavasszal az éledő természet, nyáron a színek orgiája, ősszel a párafelhőbe burkolózott víztükör tölti el gyönyörűséggel a fürdőző szívét. No, és télen, mikor nagy pelyhekben hull a hó ránk, miközben lassan tempózunk a kellemes hőmérsékletű gyógyvízben, hát, kevés ehhez hasonló élményt élhetünk át.

A pandémia miatt pillanatnyilag zárva tart a Hévízi Tófürdő, így az idei, első nagyobb havazást senki sem élvezhette a Hévízi-tóban, de fotókon megörökítettük a fehér palástot öltő gyöngyszemet.

A Hévízi-tó a világ legnagyobb tőzegfenekű, meleg vizű gyógytava.

fotó ©  Csodálatos Magyarország

fotó ©  Csodálatos Magyarország

Felszíne ovális alakú, keresztmetszete dél felé elhajló tölcsér képét mutatja, amely a forrásánál a legmélyebb.

fotó ©  Csodálatos Magyarország

A Hévízi-tó Természetvédelmi Terület területe több mint 60 hektár, ebből a tófelszín 4,6 hektár.

fotó ©  Csodálatos Magyarország

Habár egy állóvízről beszélünk, a Hévízi-tó vize egyáltalán nincs nyugalomban.

Egyrészt a tavat tápláló forrás a tó vizét állandóan mozgásban tartja, a mélyből feltörő víz lassú körforgással gyűrűzik a partok felé. Másrészt a víz és a levegő közötti hőmérséklet különbség következtében a víz a felszínen kissé lehűl és így nagyobb fajsúlyánál fogva ismét lefelé áramlik. Eközben a tó egész víztömege hengeres mozgással lassan jobbra forog.

fotó ©  Csodálatos Magyarország

Hazánk legrégebbi és legismertebb gyógyfürdője a római korból származó emlékek szerint több mint 2000 éves múlttal büszkélkedhet.

fotó ©  Csodálatos Magyarország

A víz gyógyhatásáról számos, különböző korszakokból fennmaradt legendát is ismerünk.

fotó ©  Csodálatos Magyarország

Az egyik római korból ránk maradt rege szerint a Szent Szűz egy keresztény dajka könyörgő imádságára forrást fakasztott. A dajka egy lebénult gyermeket szeretett volna meggyógyítani. A mélyből feltörő tó meleg vizétől és a gőzölgő iszaptól a sovány, csenevész gyermektest teljesen felgyógyult. A legenda a római korból származik, az említett gyermek pedig nem más, mint Flavius Theodosius keletrómai császár, aki 391-ben a keresztény vallást saját birodalmában állami vallássá nyilvánította. A fakasztott forrás azóta is táplálja a világon egyedülálló hévízi tavat.

fotó ©  Csodálatos Magyarország

A környék felvirágzása és a fürdő kialakítása a Festetics-család nevéhez köthető. Az első, még téglalap alaprajzú, két épületrészből álló fürdőépületet 1795-ben építtette a tó fölé Gróf I. Festetics György.

fotó ©  Csodálatos Magyarország

Hévíz és a tündérrózsák egymástól elválaszthatatlan fogalmak.

A tóban élő piros és kék tündérrózsák mediterrán hangulatot idéznek, míg mellettük, a kisebb virágú fehér tündérrózsák színesebbé teszik a látványt.

fotó ©  Csodálatos Magyarország

A tó teljes vízkészlete 3,5 naponta megújul. A víz északon az északi-lefolyón keresztül az Ó-Berek-csatornába, délen a Hévízi-patakba ömlik.

fotó ©  Csodálatos Magyarország

A 17. század elején szabályozták először a Hévíz-patakot, a mai levezető csatornát, melynek vize a 19. századig négy vízimalmot is hajtott.

Mivel a lefolyó télen sem fagy be izgalmas kenutúrákat is szerveznek a didergős napokon.

fotó ©  Csodálatos Magyarország

Nézd a Hévízi Tófürdőt ÉLŐben webkameránkon keresztül!