Mesés, havas fotókon a télen is gőzölgő Hévízi-tó

Hévíz
2021. január 11. Csodálatos Magyarország

A Hévízi-tó eredete a régmúltra nyúlik vissza, amikor a Balaton környéki bazalthegyek és a Balaton is megszületett.

A régészeti feltárások arról tanúskodnak, hogy már a kőkorszak végén is lakott volt a környék, a tó vizének gyógyító hatását pedig már a rómaiak is felfedezték.

A páratlan adottságú tóról a hazai források közül elsőként egy az Anjou-korból származó 1328-ban kiállított oklevél emlékezik meg: ezek szerint a tó meleg vizét egyaránt felhasználták ipari célra, így például bőrcserzésre, valamint gyógyításra is. Az újkor kezdetén egyre több embert kezdett el érdekelni a tó, az első tanulmány róla 1769-ben jelent meg.

A 4,4 hektáros Hévízi-tó igazi kuriózum, nemcsak Magyarországon, hanem világszinten is.

A környék felvirágzása és a fürdő kialakítása a Festetics-család nevéhez köthető. Az első, még téglalap alaprajzú, két épületrészből álló fürdőépületet 1795-ben építtette a tó fölé Gróf I. Festetics György.

1858-ban megkezdődtek a tó körüli fásítások, a fürdőépületek modernizálása, és a tóparti vendégépületek kialakítása. A tó központjában a férfi és női tükörfürdő (kabinokkal körülhatárolt fürdő) kapott helyett, de sokan az akkor még jóval szélesebb hévízi kifolyót használták fürdőzésre.

Hévízi-tóhoz hasonló Új-Zélandon található, de annak 50 fokos vízhőmérséklete nem alkalmas fürdésre és gyógyászatra.

A mintegy 40 méter forrásmélységű tavat kén-, rádium-, és ásványanyag tartalmú forrás táplálja, mely bőséges vízhozamának köszönhetően a víz 72 órán belül teljesen kicserélődik. A hévízi tó vize egyenlő mértékben gazdag oldott és gáznemű anyagokban, egyesítve a szénsavas, a kénes, a kálcium, magnézium, hidrogén-karbonátos gyógyvizek kedvező tulajdonságait.

Hévíz az egészségmegőrzésnek, a rekreációnak, a természet adta gyógymódoknak, a látnivalóknak és az aktív kikapcsolódás lehetőségeinek a tárháza.

A tavat körülölelő Véderdő az ökoszisztéma fenntartásában is fontos szerepet tölt be.

A Hévízi-tó nem egy gyógyvizes medence, hanem egy élő tó, amelyben akadnak olyan növény- és állatfajok, amelyek máshol nem léteznek, vagy a sajátos körülmények miatt legalábbis ritkaságnak számítanak.

Mikroszkopikus rákok, érdekes vízi atka, csak itt élő vadponty, az emberi hámsejteket csipkedő szúnyogirtó fogasponty, vagy a tavon úszkáló tündérrózsák a tó jellegzetességei.

Kapcsolódó

Hévíz lett Európa Egészség Fővárosa, és a legkedveltebb termal fürdőváros

Lezárult a szavazás a „European Best Destination 2020” címért, melyen Hévíz egyedüli magyar desztinációként bekerült a TOP 15 legkedveltebb úti cél közé.
#Drónfotó#gyógyászat#Gyógyturizmus#havazás#Hévíz#Hévíz-tó#Hévízi véderdő#Tél

Kapcsolódó cikkeink

Szállások

Összes

#CsodalatosMagyarorszag Kövess minket Instagramon is!

Használd posztjaidnál a #CsodalatosMagyarorszag hashtaget!

Követem