Itthon
Szarvas és környéke már ősidők óta lakott terület. Anonymus krónikája a települést Szarvashalom néven említi, s a hajdani Árpád kori falu létét 1284-85 közötti időkre datálható feljegyzések tanúsítják. A török hódítás után a település és vidéke lakatlan pusztává változott, majd a környék új földesura báró Harruckern János György 1722-től újra benépesítette.

fotó © Nagy Andrea | Csodálatos Magyarország
A 18-19. század fordulóján végbement jelentős fejlődés a város újkori történetét leginkább meghatározó nagyságához, Tessedik Sámuelhez kötődik. Megalapította Európa első gazdasági iskoláját, nagyszabású építkezéseivel, városrendezési munkáival jelentősen átformálta a meglehetősen rendezetlen korabeli városképet.
A gróf Bolza-család a 19. században töltött be kiemelkedő szerepet a város életében: kastélyokat emeltek a Körös partjára, felépítették a szárazmalmot, kialakították az Anna-ligetet, a Bolza Józsefről elnevezett Pepi-kertet, a mai Szarvasi Arborétumot.

fotó © Nagy Andrea | Csodálatos Magyarország
A II. világháború után az oktatás és a kutatómunka vált a város életének a legfontosabb tényezőjévé, így Szarvas Békés megye szellemi központjává alakult, s a mai napig a megye egyik legjelentősebb felsőoktatási és tudományos központja.
A mintegy 70 méter hosszú Erzsébet-híd az Erzsébet ligetet köti össze a városi oldalon található Vízi Színházzal. Az íves főtartók vörösfenyőből, az egyenes főtartók lucfenyőből, a járódeszkázat és a pallózat gyalult tölgyfából készült.

fotó © Nagy Andrea | Csodálatos Magyarország
Az államalapítás évfordulóján adták át a Körös medréből kiemelkedő Ezredéves Emlék című emlékművet.

fotó © Nagy Andrea | Csodálatos Magyarország
Mihály Gábor Munkácsy-díjas szobrászművész alkotása azt a legendabeli jelenetet ábrázolja, amikor Mihály és Gábriel arkangyal átadják a Szent Koronát.

fotó © Nagy Andrea | Csodálatos Magyarország
Használd posztjaidnál a #CsodalatosMagyarorszag hashtaget!