Az Északi-középhegység részét képező Zempléni-hegységnek négy csúcsa is felkerült a 100 legmagasabb magyar hegycsúcs listájára.

Vulkanikus eredetű vonulatain kivételes erődítmények állnak.

Boldogkő vára, ami talán Magyarország legkülönlegesebb vára, a Regéci vár, ahol II. Rákóczi Ferenc gyermekeskedett, a Füzéri vár, amely egyike az első magyarországi magánbirtokú kőváraknak, a sárospataki Rákóczi vár, amely az ország legjelentősebb Rákóczi kultuszhelye, és a Szerencsi vár, amely kolostorból lett erődítmény.

Boldogkő vára

A Zempléni-hegység nyugati oldalán, a Hernád völgyének peremén áll őrt Boldogkő vára, amely egy vulkáni kúpra épült, sőt egyes helyiségeit magából a hegyből vájták ki. Állításának pontos ideje ismeretlen, annyi bizonyos, hogy a tatár dúlások utánra tehető és IV. Béla második honalapításával hozható összefüggésbe.

A középkorban gyakran cserélt gazdát, s fontos része a magyar történelemnek: 1701-ben például a Habsburgok fel is robbantották, hogy ne lehessen egyik védőbástyája a később kirobbant Rákóczi-szabadságharcnak.

A vár leglátványosabb része az Oroszlánszikla, ez egy penge éles 20 méter magas sziklagerinc végén áll, ahová őrbódét építettek. A sziklán álló őrtoronyból, és a sziklagerincen végigfutó, keskeny fafolyosóról mesés panoráma tárul elénk.

Regéc vára

A 639 méter magas Várhegy tetején csúcsosodik a regéci vár, melyet a tatárjárás után emeltek. Ebben az erődítményben töltötte II. Rákóczi Ferenc gyerekkori éveit édesanyjával, Zrínyi Ilonával együtt, míg Munkácsra nem költöztek. Regéc vára a kuruc felkelésben fontos szerepet játszott, nem véletlen, hogy az osztrák császári csapatok nagy erőkkel készültek az ostromára. Az 1686-os bevonulást követően az épületet szinte teljesen lerombolták és alig pár része maradt meg sértetlenül.

A feltárása csak a 20. század végén vette kezdetét és helyreállítása napjainkban is tart. A négy emeletes Öregtoronyban egy különleges multimédiás kiállítás kapott helyet, a torony tetejéről pedig lenyűgöző, 360 fokos körpanorámának lehetünk részesei.

Füzéri vár

A vár egyike hazánk azon földesúri várainak, magánbirtokú kővárainak, amely már a tatárjárás előtt is álltak. A feltételezések szerint az Aba nemzetség építtette az Árpád-korban, első írásos említése 1264-re datálódik. A 13. században II. András megvette a várat, amely a tatárjárásig a királyi birtoktest részét képezte, majd adományozás útján visszakerült az Abákhoz.

A rozgonyi csata után Károly Róbert elkobozta, és Drugeth-, majd Perényi-tulajdonba került. A Szent Koronát legalább egy évig  a várban rejtegették, csak Ferdinánd koronázása után került ismét vissza Visegrádra. A vár az osztrák hadsereg rombolásának esett áldozatául, 1676-ban felégették.

Sárospataki vár

A késő reneszánsz építészet remeke a sárospataki Rákóczi-vár, melyet a mohácsi csata után az 1530-as években kezdték el építeni és aranykorát I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna házasságát követően élte. A közel 100 éves Rákóczi-éra alatt épült meg a belső udvaron látható Lorántffy-loggia, amely a magyar reneszánsz építészet kiemelkedő alkotása.

A törökök nem dúlták fel ezt a várat, ennek köszönhetően a legrégebbi része, a Vörös-torony, a mai napig szép állapotban megmaradt. A kuruc szabadságharc után a vár a sorsát nem kerülhette el. II. Rákóczi Ferenc 1708-ban még megtartotta itt híres utolsó, jobbágyfelszabadító országgyűlését, ám utána osztrák kézbe került az épület. A külső vár nagy részét felrobbantották, köveit pedig a lakosság elhordta, hogy lakóházat építsen belőlük. A várat mára teljesen felújították, és a történelem iránt érdeklődők számára valódi kincsestár

Szerencsi vár

A szerencsi vár Borsod-Abaúj-Zemplén megye legfiatalabb erőssége, a zűrzavaros 16. században épült, rövidesen pedig a Rákóczi család birtoka lett. Az eredetileg bencés kolostornak épített vár a virágkorát Rákóczi Zsigmond idején élte. Az 1670-es Wesselényi-összeesküvés megtorlásául császári zsoldosok szállták meg. A 18. század második felében lebontották a belső vár három tornyát, csak a déli torony maradt meg. A II. Rákóczi Ferenc vezette kuruc szabadságharc utáni békésebb évszázadokban birtokosa volt még az Illésházy, Grassalkovich és a Szirmay família, akik kényelmes lakóépületté alakíttatták át az egykor véres harcokat látott védőműveket.

A várban jelenleg a Zempléni Múzeum kiállításait lehet megtekinteni: a nemzetközi hírű, majdnem egymillió darabból álló képeslevelezőlap-gyűjteményt, a Rákóczi Zsigmond és kora című kiállítást, valamint megismerkedhet a látogató a híres szerencsi csokoládégyár történetével is.

Kapcsolódó

Zsuppfedeles mesebeli házikó, a Füzéri Tájház

Füzér tájháza nem csak külsejében, hanem berendezési tárgyaiban is magán viseli a 19. századi paraszti építkezés jegyeit.

Kapcsolódó

Megyer-hegyi Tengerszem, a zempléni csoda

A sziklák között megbúvó Megyer-hegyi tengerszem látványában egy igazi tengerszemre hasonlít, azonban valójában egy bányató.

Kapcsolódó

A káprázatos smaragdzöld színű, jósvafői Tengerszem tó

A látványra nehéz találni megfelelő szavakat: a tó kristálytiszta vizével, varázslatos környezetben, egészen káprázatos színével festői látványt nyújt.