Megyer-hegyi Tengerszem, a zempléni csoda

Itthon

2020. május 11. Halász Gabi Hadadi Tekla‎

Megosztás:

A Sárospatakhoz közeli természeti kincs 1977 óta természetvédelmi terület.

Hetven méterre magasodó sziklák ölelik körbe a helyenként több mint hat méter mély tavat, melynek kialakulását az egykori malomkő bányászati tevékenység okozta, s a fejtési gödörben összegyűlt esővíz révén keletkezett.

Csak nevében tengerszem a Zemplénben elterülő tó, hiszen az “igazi” tengerszemek az olyan édesvízi, a hegységekben előforduló tavak, melyek vize a gleccserek olvadásából származik.

Egy kis történelem

A Megyer-hegy és környéke úgy 15 millió évvel ezelőtt a miocén korban lejátszódott vulkáni folyamatok eredménye. A környéket tengervíz borította, ebből csak a legmagasabb vulkáni kúpok emelkedtek ki.

Már a 15. században is működött kőbánya a 303 méter magas Megyer-hegyen

A vulkáni eredetű, kemény kőzete kiválóan alkalmas volt malomkőgyártásra. Ugyanis a kovával átitatódott riolittufa nemcsak megfelelően kemény volt, hanem az őrlés során kissé meg is pörkölődtek a búzaszemek, s ez további kellemes ízt kölcsönzött a lisztnek.

fotó © Hadadi Tekla | CsodálatosMagyarország

A bányában felgyülemlett víz eltávolítására a vízlevezető vágat mélyítését 1844-ben kezdték meg és évtizedeken át folytatták a középkori bánya szegletében.

A felhagyott malomkőbánya fejtési gödrében alakult ki az a tó, melyet később a Megyer-hegyi Tengerszemnek nevezték el.

fotó © Hadadi Tekla | CsodálatosMagyarország

A malomkövek fejtését és kidolgozását évszázadokon át hasonló technikával, szerszámokkal és kézi erővel végezték. A termelés 1907-ben történő leállítása előtt évi 300-450 malomkövet készítettek.

Magyarország legkisebb védett területe

A bánya bezárása után a természet visszahódította a helyet, s mára kedvelt túrázó és kirándulóhely, ahol jól kiépített túraösvények és információs táblák segítik a tájékozódást.

A bányató vize kristálytiszta, Az első látásra szürke színű bányató vízi kristálytiszta, melyet gazdag növény- és állatvilága is bizonyít.

A tavat és környékét 1997-ben természetvédelmi területté nyilvánították, melynek teljes neve: Megyer-hegyi Tengerszem Természetvédelmi Terület. 2011-ben elnyerte az ország legszebb természeti csodájának járó címet is.

Érdekes, törött szürke színét a tó fenekét összefüggően borító tölgyfalomb avariszapja adja.