Itthon
Füzér története elválaszthatatlan az 1235 előtt épült vártól. Noha a környék települései elnéptelenedtek a török harcok idején, Füzér mindvégig lakott település volt. A 18. századra több nemzetiségűvé vált, 1730 körül a magyar lakosság mellé szlovákok és ruszinok települtek be.
A Füzéri Tájházat 1982-ben hozták létre, anyagát a község lakói adományozták, így hitelesen tükröződik benne a több etnikumú helység népi élete: érzékelteti a falubeli magyarok, a szlovákok, és a ruszinok hagyományát. A tájház szoba-pitvar-kamra és külön bejáratú istálló beosztású.
A házhoz tartozó kis portát patics, azaz fonott léc kerítés fogja közre.

fotó © Csodálatos Magyarország

fotó © Csodálatos Magyarország
Az épület kőalapokon nyugvó, sárba rakott kőfalazattal épült. A falakat fehérre meszelték, kék aláhúzása szlovák jellegű.

fotó © Csodálatos Magyarország
A 40 centiméter széles tőcke, padka egyrészt meggátolta, hogy az esővíz a közvetlenül a házfal mellett folyhasson, másrészt itt ültek le a ház lakói, hogy megbeszéljék a falu történéseit.

fotó © Csodálatos Magyarország
A padlózat mindegyik helyiségben döngölt agyag.

fotó © Csodálatos Magyarország
A mennyezet deszka- és padlófödémből készült, mestergerendával, oldalgerendákkal.

fotó © Csodálatos Magyarország
A sarokpad és az asztalok a szoba fő helyét képezik.

fotó © Csodálatos Magyarország

fotó © Csodálatos Magyarország
Az asztaltól balra az ágy, mellette a komód és a festett láda.
A komód tetején vásárfiák, szent szobrocskák, apró cserépedények állnak. A felemelhető tetejű és virág mintákkal díszített festett láda a menyasszony hozományához tartozó ruhanemű tárolására szolgált. A szoba hátsó falába falikasznit alakítottak ki: itt tartották a cserépedényeket, az üvegeket, a tejet, és a tejfölt.

fotó © Csodálatos Magyarország
A falakon görögkatolikus vallásos képek és néhány cseréptányér.

fotó © Csodálatos Magyarország

fotó © Csodálatos Magyarország
Használd posztjaidnál a #CsodalatosMagyarorszag hashtaget!