A Füzéri vár egyike Magyarország azon földesúri várainak, magánbirtokú kővárainak, amely már a tatárjárás előtt is állt.

A várat – a feltételezések szerint – az Aba nemzetség építtette az Árpád-korban, első írásos említése 1264-re datálódik. A 13. században II. András megvette a várat, amely a tatárjárásig a királyi birtoktest részét képezte, majd adományozás útján visszakerült az Abákhoz. A rozgonyi csata után Károly Róbert elkobozta, és Drugeth-, majd Perényi-tulajdonba került.

HIRDETÉS

fotó © Csodálatos Magyarország

A vár fénykorában, a mohácsi csatát követően Perényi Péter koronaőr ahelyett, hogy szokott helyére, a visegrádi várba vitte volna a Szent Koronát, Füzérre szállíttatta.

Legalább egy évig a palotában, vagy a kápolnában rejtegette

Ennek körülményei nem ismertek, az viszont biztosan tudható, hogy a korona Ferdinánd koronázása után került ismét vissza Visegrádra.

Amikor Péter fia, Perényi Gábor 1567-ben fiúutód nélkül meghalt, a vár előbb a Báthori, majd a Nádasdy családhoz került. A Nádasdiak vesztét a Wesselényi összeesküvés okozta, miután kiderült, hogy ők is jelentős szerepet játszottak ebben. A vár áldozatául esett az osztrák hadsereg rombolásának, 1676-ban felégették.

fotó © Csodálatos Magyarország

A vár feltárását 1977-ben Feld István és Juan Cabello kezdte meg, majd 1992-től  jelentős feltárási és helyreállítási munkák folytak a várhegyen.

fotó © Csodálatos Magyarország

2014-től látványos felújítási munkálatok vették kezdetüket, melyek még napjainkban is tartanak.

fotó © Csodálatos Magyarország

A várhegy történelmi emlékeinek és természeti szépségének köszönhetően kedvelt kirándulóhely, amelyen áthalad az Országos Kéktúra útvonala.