Gánti Bauxitföldtani Park, marsbéli táj a Vértes egykori bányája

Itthon

2020. július 27. Szabó Zoltán Csodálatos Magyarország

Megosztás:

Az egykori külszíni bauxitbányában, a gánti Bagoly-hegyen, ma egy kiépített tanösvény vezet végig.

Gánt, a Vértes Tájvédelmi Körzet területén fekvő német nemzetiségi kisközség, természeti adottságai alapján Magyarország első, Európában is ismert bauxitlelőhelyévé vált.

Az első bauxitbányát Balázs Jenő Székely származású, gyergyóremetei bányamérnök fedezete fel. A kutatások eredményeképp 3,35 millió tonna jó minőségű bauxitot találtak.

fotó © Csodálatos Magyarország

A meddőréteg letakarítása és a külfejtés kézzel, teraszos jelleggel történt. A bauxitot csillékbe lapátolták és kézzel, vagy lovas kocsival a vasúti kocsikhoz tolták és elszállították.

1926 és 1988 között 13,6 millió tonna bauxit került kitermelésre.

fotó © Csodálatos Magyarország

1930-ban került sor az első gőzbagger üzembe helyezésére, és a géppark segítségével a Gánti Bauxitbánya a világ eddig legjobban gépesített bányája lett. A gépesítés 1930-tól egészen a háború végéig fokozódott. A háború után a termelés csak lassan növekedett, az 1980-as évekre a telepek kimerültek.

1988-ban végleg bezárták a bányát a Bagoly-hegyen .

fotó © Csodálatos Magyarország

A felhagyott, több mint 127 ezer négyzetkilométer bányagödör, a hajdani bauxitbányászat egyik emléke, ma Bauxitföldtani Parkként üzemel.

fotó © Csodálatos Magyarország

A bányafal kb. 28 méter magas, az alapkőzet, a dolomit, színárnyalatai a különböző ásványok miatt a sárgástól egészen a lilás-pirosig terjednek.

fotó © Csodálatos Magyarország

Korláttal szegélyezett sétaúton juthatunk fel a bauxitmező tetejére, ahonnan a bányagödör teljes egésze belátható.

fotó © Csodálatos Magyarország

A tanösvény nem csak a vértesi bauxitbányászat emlékeit őrzi, hanem bepillantást enged az évmilliókkal korábban létezett világba is, hiszen jól látszódnak még az egykori kőzetlemezek vetősíkjai.