A darvas-tói bauxitlencse egy igazi kuriózum, egy nagyon törékeny természeti kincs, ugyanis a külszíni fejtésnek, illetve a szél és a víz természetes munkájának köszönhetően hamarosan elveszíti majd a jelenlegi formáját.

A darvas-tói bauxitlencsék – a Déli-Bakony északi előterében, a Tapolcai-medence és a Bakonyalja között elterülő – nyirádi bauxitterülethez tartoznak.

HIRDETÉS

1971-ben nyilvánították védetté

A Bakonyi Bauxitbánya Vállalat egy mindenki részére látogatható bemutatóparkot alakított ki.

fotó © Virág Tomi | Csodálatos Magyarország

A mintegy 200 méter széles, 500 méter hosszú, legmélyebb pontján is maximum 20 méteres lencse alakú bauxittelep a földtörténeti középkorban keletkezett.

fotó © Virág Tomi | Csodálatos Magyarország

A kitermelt bauxit üregében mindenki számára jól láthatóan tárultak fel az eredeti tektonikai elmozdulások nyomai, valamint a triász kori dolomit karsztüregei és víznyelői. A fejtés szélén a bauxitlencsét egykor fedő, jóval fiatalabb eocén kori mészkő és agyagos összletek, valamint homokkő és még feljebb a pleisztocén lösz maradványai láthatók.

fotó © Virág Tomi | Csodálatos Magyarország

A Darvas-tavat ma hiába keressük: az egykor zsámbékos, mocsaras tó, amely darvak költőhelye volt, a hatvanas években a bauxitbányászat okozta karsztvízszint süllyedése miatt kiszáradt.

A környékre akár egy egész napos túrát is érdemes szánni a környéken több bauxitbányát is találni, van köztük még napjainkban is működő.

A halott világot a művelés felhagyása után azonnal elkezdte visszafoglalni az élő természet

fotó © Virág Tomi | Csodálatos Magyarország

Kapcsolódó

A Pilis legszebb szurdokvölgye, az Apátkúti-völgy

A Visegrád és Pilisszentlászló között fekvő vadregényes Apátkúti-völgy az egyik legcsodálatosabb szurdokvölgy Magyarországon.