A ciszterci rend magyarországi központja, a Zirci Ciszterci Apátság

A templom és a monostor több évtizeden át épült, az első szerzetesek a rend francia szülőföldjéről, a clairvaux-i apátságból érkeztek.

A török időkben az apátság hanyatlásnak indult: a törököktől rettegő szerzetesek 1538 körül elhagyták a kolostort, amelyet Veszprém török kézre kerülése után fel is dúltak. Kiűzésük után több mint száz év telt el, míg ismét megtelepedtek az első szerzetesek Zircen. A 18. század folyamán a zirci apátság újjáépítését és az apátság elhagyott birtokainak újratelepítését a heinrichaui apátság irányításával végezték.

A század közepéig felépült az új templom és kolostor. A középkori épületeket szinte nyomtalanul elbontották. 1810-ben a porosz kormány feloszlatta a sziléziai apátságot, majd miután az utolsó heinrichaui apát 1814-ben meghalt, a zirci apátság önállóvá vált.

Ettől kezdve Zirc lett a magyarországi ciszterci rend központja.

A hatalmas, kéttornyú barokk apátsági templom építése 1732-1752 közé esik, így a barokk stílus jegyeit viseli magán.

Tornyain jól megfigyelhető a kor jegyeinek hatása: cakkozott körbemenetel a tetőn, csigaszerű forma a felső szobrok alatt. Az épület azonban nem csak barokk, hanem klasszicista épület is egyben.

A Zirci Apátság 1982-ben, alapításának 800 évfordulóján,a basilica minor, azaz kisebb bazilika rangot kapott a pápától.

Az Apátság egyik építészeti érdekessége, hogy minden oszlopa fából készült, s ennek ellenére mégis úgy tűnik, mintha márványfelület lenne.

#CsodalatosMagyarorszag Kövess minket Instagramon is!

Használd posztjaidnál a #CsodalatosMagyarorszag hashtaget!