Hanyi-pusztai Szent Anna-kápolna: több mint háromszáz éve őrzi a régi puszta emlékét

Itthon

2026. június 4. Halász Gabi Gábor Hortolányi

Megosztás:

Dormánd és Tenk között, a 31-es főút közelében áll a Hanyi-pusztai Szent Anna-kápolna. Közigazgatásilag Erdőtelekhez tartozik, az erdőtelki plébánia filiája. A kis kápolna nyílt, mezőgazdasági tájban áll, távolabb a települések központjától.

A kápolna több mint háromszáz éves, és egy olyan területhez kapcsolódik, amelynek múltja jóval régebbre nyúlik vissza. Közelében áll Szent Vendel szobra is, amely az egykori állattartó világhoz kötődik.

Hanyi-puszta múltja

A Hanyi név középkori eredetű. Hanyi falu egykor lakott hely volt, később azonban elnéptelenedett. A környéken középkori településnyomok, régi temetkezések és Árpád-kori leletek is előkerültek, ami arra utal, hogy a terület hosszú ideig része volt a térség településhálózatának.

A helyi hagyomány szerint Butler Lajos a kápolna építésével a Hanyiban élők megtartását is szerette volna segíteni. A település azonban később pusztává vált, emlékét ma elsősorban a Szent Anna-kápolna, a Szent Vendel-szobor és a régészeti nyomok őrzik.

A kápolnát 1719-ben építtették

A Hanyi-pusztai Szent Anna-kápolnát az ajtó fölötti latin felirat alapján 1719-ben gróf Butler Lajos építtette. A kápolnát Szent Anna tiszteletére emelték; a katolikus hagyomány Szent Annát Szűz Mária édesanyjaként és Jézus nagyanyjaként tiszteli.

A kápolna eredetéhez helyi hagyomány is kapcsolódik. Eszerint a gróf állatai pusztulni kezdtek, családja nagy szegénységbe került, ő pedig úgy érezte, hogy Isten büntetése sújtja. Fogadalomból, családja megmeneküléséért emeltette a kápolnát Szent Anna tiszteletére a pusztában.

Az egyhajós, keletelt kápolna nyugati homlokzata fölött fa huszártorony emelkedik. Szentélye ívelt záródású, előtte kőkereszt áll, amelyet 1919-ben emeltek.

A kápolna hamar búcsújáróhellyé vált. VI. Pius pápa 1791-ben búcsúkiváltságokat adományozott Szent Anna napjára, ezeket 1794-ben Eszterházy Károly egri püspök hirdette ki. Az épületet 1819-ben gróf Butler János restauráltatta.

Az épület állapota az 1960-as évektől romlani kezdett. Az 1980-as évek végére már ajtaja sem volt, tetőszerkezete pedig erősen megrongálódott. A kápolnát az 1990-es évek közepén újították fel, a búcsújárás pedig ezt követően újra erősödni kezdett.

A műemléki védettséget élvező épület 2015-ben ismét megújult. Felújították a tornyot, rendezték a homlokzatot, és a kápolna a korábbi sárga helyett galambszürke színt kapott, amely a feltételezések szerint közelebb állhat az eredeti megjelenéséhez.

2 / 4

Hanyi-pusztai Szent Anna-kápolna: több mint háromszáz éve őrzi a régi puszta emlékét

FOTÓ: Gábor Hortolányi

Szent Anna-napi búcsú

A kápolna legfontosabb hagyománya Szent Anna napjához, július 26-ához kapcsolódik. A búcsút a kápolnánál tartották, és a hely a környék vallási életében is szerepet kapott.

A Szent Anna-napi búcsú nem nagy tömegrendezvényként érdekes, hanem azért, mert hosszú ideje kötődik ehhez a kis pusztai kápolnához. Hanyi-pusztán ma is tartanak Szent Anna tiszteletére eseményeket, vagyis a kápolna nem csak múltbeli emlék.

Szent Vendel szobra

A kápolna közelében áll Szent Vendel szobra. Szent Vendelt a pásztorok, juhászok, állattartók és a jószág védőszentjeként tisztelték, ezért alakja gyakran jelent meg olyan vidékeken, ahol fontos volt az állattartás.

A hanyi-pusztai Szent Vendel-szobrot eredetileg 1809-ben állíttatta Fáy Bertalan bérlő-földesúr. A szobrot Szent Anna napján áldották meg, így a kápolna búcsújához is kapcsolódott.

A ma látható szobor már nem az eredeti alkotás. A jelenlegi szobrot 2016-ban állították egy korábbi helyén. Szent Vendel pásztorbottal látható rajta: bal kezében botot tart, jobbját áldásra emeli, lábánál kisebb állatok vannak.

3 / 4

Hanyi-pusztai Szent Anna-kápolna: több mint háromszáz éve őrzi a régi puszta emlékét

FOTÓ: Gábor Hortolányi

Kápolna és szobor Hanyi-puszta emlékezetében

A Hanyi-pusztai Szent Anna-kápolna és a Szent Vendel-szobor együtt mutatja meg igazán a hely múltját. A kápolna a Szent Anna-tisztelethez és a búcsújáráshoz kapcsolódik, a Szent Vendel-szobor pedig ahhoz az időszakhoz, amikor az állattartás fontos része volt a pusztai életnek.

Ezek nem látványos, nagy műemlékek, hanem csendes helytörténeti emlékek. A kápolna és a szobor ma is emlékeztet arra, hogy Hanyi-puszta egykor lakott, használt és számon tartott hely volt.

Kapcsolódó