A Mátra déli lejtőinek ölelésében, Abasár felett magasodik a Sár-hegy, amely jellegzetes félkúp alakú csúcsáról könnyen felismerhető.

Az északi oldalon, elrejtve a zöldellő tájban, egy kis ékszerdobozra bukkanhatunk: a Szent Anna-kápolnára.

HIRDETÉS

Ez a gyönyörű helyszín ideális úti cél mindazoknak, akik szeretik a természetet, a történelmi helyeket és a csendes elmélkedésre alkalmas környezetet.

Abasár – Történelem a szőlőhegyek lábánál

Abasár, a Sár-hegy lejtőjén, a Bene-patak völgyében fekvő kis település, évszázados történelmi és kulturális gyökerekkel rendelkezik. A területen talált kő- és csonteszközök arra utalnak, hogy már Kr. e. 2500 évvel is lakott volt.

A falu története szorosan összefonódik a magyar középkorral és a királyi családokkal. Az első írásos említések a 11. századra nyúlnak vissza, amikor Aba Sámuel, Magyarország királya, itt alapított bencés apátságot. Ez az apátság fontos szerepet játszott a térség fejlődésében, és vallási központként funkcionált évszázadokon át. Bár az apátságból ma már csak néhány rom maradt meg, a hely szelleme és történelmi jelentősége ma is érzékelhető a település nyugalmában és kulturális emlékeiben.

A község híres borkultúrájáról is. A Sár-hegy lankái kiváló szőlőtermő területet biztosítottak, így már az 1300-as évektől kezdve jelentős borkészítés folyt itt. A helyiek évszázadokon át nagy becsben tartották a szőlőt és a bort, amelyek az életük meghatározó részévé váltak. A település hírnevét a 20. században újjáélesztett borászat még tovább növelte.

A Szent Anna-kápolna története

fotó: József Mádi | Csodálatos Magyarország

Az 500 méter magas, fő tömegében andezit Sár-hegy északi oldalán megbúvó Szent Anna-kápolna az egyik legkülönlegesebb zarándokhely a térségben. Zsindelyes fatornya és piros cseréppel fedett teteje már messziről vonzza a tekintetet a Sár-hegy kopár csúcsán.

A kápolnát báró Bossányi Gáspár építtette 1745-ben, aki gondoskodott annak belső bútorzatáról is. Az oltárt, az Oltáriszentség tartóját, a padokat, az orgonát és a kisharangot is az ő költségén szerezték be. A kegyhelyet Máriássi Sándor püspök szentelte fel. Az oszlopos tornác előtti kőkereszt talpazata melletti kőoszlopok egyben útjelző táblaként is szolgálnak.

1797 óta hivatalosan is tartanak itt Szent Anna-napi búcsút VI. Pius pápa engedélyével.

A kápolna a helyi közösség egyik fontos lelki központja. Évente több alkalommal is szerveznek ide zarándoklatokat, ahol a hívek összegyűlnek, hogy közös imádságban vegyenek részt. A kápolna búcsúnapja Szent Anna ünnepe, július 26., amikor sokan érkeznek ide nemcsak a környező településekről, hanem távolabbról is.

A kápolna teraszáról nyíló körpanoráma lenyűgöző, hiszen a Kékes és a Mátra keleti főgerince, a Bükk, a Mátraalja és az Alföld felé is csodálatos látvány tárul a látogatók elé.

A Sár-hegy varázslatos környezete

A Sár-hegy nemcsak történelmi és vallási jelentősége miatt kiemelkedő, hanem természeti értékei miatt is. A hegy 500 méter magas csúcsa kopár, míg oldalait buja növényzet borítja. A terület természetvédelmi oltalom alatt áll, mivel számos ritka növény- és állatfaj él itt. A hegy csúcsáról lélegzetelállító kilátás nyílik a környékre; tiszta időben a Mátra és a Bükk hegyei is láthatók a horizonton.

A kápolna különleges atmoszféráját tovább fokozza, hogy a Sár-hegy teteje lapos, fennsíkszerű, ahol egy mintegy 50-55 méter átmérőjű tó, az úgynevezett Szent Anna-tó található. Ez a lefolyástalan, természetes mélyedésben kialakult tó egyedülálló hazánkban; hasonló természeti jelenséget csak a Szentendre fölötti Kő-hegyen találhatunk.

A Sár-hegy 1975 óta természetvédelmi terület, amelyet a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága kezel. A terület felfedezését a 7 km hosszú Mandula tanösvény is segíti, amely a sárga jelzés mentén halad Gyöngyös és Mátrafüred között. A tanösvényen számos információs tábla nyújt részletes betekintést a hegy természeti értékeibe.

Hogyan jussunk el a Szent Anna-kápolnához?

A Szent Anna-kápolna gyalogosan érhető el a Mária-úton Abasár, Gyöngyös vagy Mátrafüred felől. Gépkocsival a 24-es főútról közelíthető meg, vagy Abasárról a Szőlőskert úton egészen a hegygerincig, ahonnan mindössze 10 perc séta vezet a kápolnához. Alternatív útvonal a Mátrafüredről induló, 7,5 km hosszú Mandula tanösvény, amely szintén érinti a kápolnát. A Rákóczi-út (43 km túra Gyöngyös és Parádsasvár között) egy részén haladva, a sárga jelzéseket követve is elérhető a Sár-hegy csúcsa.

A Sár-hegy és a kápolna spirituális hatása

fotó: József Mádi | Csodálatos Magyarország

A Szent Anna-kápolna és a környező táj nemcsak turistacélpont, hanem lelki menedék is. Sokan azért érkeznek ide, hogy elcsendesedjenek, és megtalálják a békét a természet nyugodt környezetében. A helyiek és a látogatók szerint a kápolna környezete különleges energiával bír, amely hozzájárul a belső harmónia megteremtéséhez.

A zarándokok és turisták nemcsak a kilátás és a kápolna miatt érkeznek ide, hanem a spirituális élményért is, amelyet a hely kínál. A csendes ima, vagy egyszerűen a természet nyugalmában való elmélyülés egyaránt nyugalmat hoz az ide érkező lelkeknek. Az idevezető út fáradalmait pedig a kápolna látványa feledteti, ahol a látogatók valódi lelki feltöltődésre találhatnak.

További látnivalók Abasáron

Abasár további történelmi és kulturális látnivalókat is kínál. A Kapásház például kétszáz éve épült, vályogfalakkal és nád fedéllel. A kiállított tárgyak a szőlőművelő kapás és summás családok életmódját mutatják be. A konyhában látható a hagyományos szabadkémény és a kenyérsütés eszközei, míg a házban egy hagyományos tiszta szoba is található, korabeli bútorokkal.

A falu műemlékei közül különösen jelentős az egykori Baldácsi-kastély, amely ma könyvtárként működik. A 18. század végén épült kastély eredeti formáját nem őrizte meg teljesen, többször átépítették. Az egyszerű formájú épület egyik jellegzetessége a déli végén álló négyszögletes torony.

A Baldácsy család által a 18. század végén kiépített Bolt-tetői pince különleges látnivalót rejt: egy sziklába vájt sírhelyet, amelynek lejárójánál állítólag Aba Sámuel király sírja volt. 1773-ban Haller tábornok süttői márványból, latin nyelvű, rézbetűs feliratot állíttatott fel a pince lejáratánál. A hagyomány szerint Aba királyt először a feldebrői templomban temették el, majd a csodás gyógyulásokat követően, amelyekről a sári bencések számoltak be, tetemét később áthelyezték Abasárra.

A település szorosan kötődik Aba Sámuel király nevéhez, akinek szobra a templom előtti téren áll, a hősök emlékműve mellett. A szobor az Aba király-képet erősíti, amely a templom falán található freskón is látható; ezen a falfestményen Aba Sámuel átadja a bencés kolostor kulcsát a monostor vezetőjének. A szobrot 1984-ben avatták fel, Till Áron alkotása.

Kapcsolódó

A 20 legszebb látnivaló Magyarországon

Magyarország bővelkedik lenyűgöző természeti képződményekben és épített értékekben egyaránt, amelyek nehezen férnek bele egy top húszas listába.

Jegyvásárlás