Szurdik és Nyúli Pincesor – útvonal a múlt és a bor világába

Itthon

2025. november 7. Halász Gabi Ibolya Tóth

Megosztás:

Nyúl Győr-Moson-Sopron vármegyében fekszik, a Sokorói-dombság lankás vidékén.

A mai település története a bronzkorig nyúlik vissza, és első írásos említése 1037-ből maradt fenn. A falu Győrtől mindössze 13 kilométerre található, mégis olyan természeti és kulturális értékeket rejt, amelyek messze túlmutatnak méretén: földtörténeti ritkaság, szőlőkultúra és évszázados pincék összhangja jellemzi.

A táj és a történelem találkozása

Nyúl lakossága ma mintegy 4400 fő. A középkorban több egyházi és világi szőlőbirtok működött a környéken. A települést határoló domboldalak ma is hordozzák ennek nyomait, a szőlőtermesztés pedig máig élő hagyomány. A községben még fellelhetők százéves, nádfedeles, döngölt falú parasztházak, amelyek az egykori népi építészet emlékei.

Azonban Nyúl valódi különlegessége a település felett húzódó Szurdik, Európa egyik legnagyobb természetes úton kialakult homokkőszurdokvölgye. A több mint 600 méter hosszú és helyenként 20–30 méter mély mélyút a víz és a szél eróziós munkája során jött létre, mintegy másfél évszázaddal ezelőtt. Meredek, függőleges löszfalai sajátos látványt nyújtanak, amely nemcsak földtani, hanem kulturális jelentőséggel is bír.

1 / 3

Szurdik és Nyúli Pincesor – útvonal a múlt és a bor világába

FOTÓ: Ibolya Tóth

A vájt pincék világa

A helyiek már a 18. századtól kezdve hasznosították ezt a különleges képződményt. A löszfalakba pincéket vájtak, amelyek egész évben hűvös, kiegyensúlyozott klímát biztosítottak a bor tárolására és érlelésére. Ezeket a vájatokat „likpincékként” emlegették. A legismertebb közülük a Sárkánylik, egy U-alakú pince, amelyet a hagyomány szerint több száz éve alakítottak ki. A helyi elbeszélések alapján itt gyűjtötték össze egykor a tizedet – bár ennek részletei nem minden forrásban igazoltak.

A pincék között voltak olyan üregek is, amelyekben nem csak boroshordókat, hanem embereket is elrejtettek. 1809-ben, a kismegyeri csata után 112 osztrák katonát hoztak ide a franciák fogolyként. A kivégzésüket egy helybéli nő akadályozta meg, aki értesítette a magyar vezetést. A katonák így végül hazatérhettek.

A löszoldalba vájt, kisebb méretű lakóüregekben a 20. század elejéig éltek is emberek. Ma ezek emlékei, valamint a függőleges falak tetején fészkelő gyurgyalagok és a környéken nyíló leánykökörcsinek teszik ezt a vidéket különösen változatossá.

A Szurdik napjainkban

A Szurdik és a Nyúli Pincesor ma is élő helyszín. A Vaskapu utca mentén egymás után sorakoznak a borospincék, amelyek között felújított, közösségi célra is használt és hagyományos, zártabb pincéket is találni. A mélyút mentén sétálva a löszfalak magassága és az erdős dombtető látványa sajátos hangulatot teremt. A dombtetőről kilátás nyílik a Kisalföldre, ami különösen tavasszal és ősszel fest hangulatos képet.

3 / 3

Szurdik és Nyúli Pincesor – útvonal a múlt és a bor világába

FOTÓ: Ibolya Tóth

Nyúl látnivalói és bejárható útvonalai

A település központjában található a római katolikus templom, amely Fellner Jakab tervei alapján épült 1769 és 1776 között. A falai között őrzik Krisztus keresztjének egy darabkáját, amelyet a hagyomány szerint Mária Terézia adományozott.

A templomtól indul a 11 kilométer hosszú Kökörcsin-körút, amely a Szurdikon át vezet a dombtetőkre, útba ejtve kilátópontokat, présházakat, egykori partlakásokat és a Szent Donát-kápolnát.

Akik hosszabb sétára vágynak, bejárhatják a 13 kilométeres Nyúli Keresztutat is. Ez a település 14 útszéli keresztjét kapcsolja össze, és vallási zarándoklatként, de túraként is bejárható. Szakaszokra is osztható, és a helyi buszjáratokhoz igazítható.

Nyúl ideális helyszín mindazoknak, akik csendes vidéki tájra, természetes látnivalókra és egyedülálló pincetörténetre kíváncsiak. A Szurdik és a pincesor együtt ritka környezetet kínál, ahol a föld rétegei és a múlt történetei egymásra épülve várják a látogatót.

Kapcsolódó