Édes illatú ritkaság a Mecsekben: virágzik a bánáti babarózsa a Zengőn

Itthon

2025. április 24. Halász Gabi Ster Andrea

Megosztás:

Amikor a Mecsek tavaszi zsongása új színeket és illatokat hoz a lankákra, van egy virág, amely szinte titokzatos mágnesként vonzza a természetbarátokat: ez a bánáti babarózsa, más néven mecseki bazsarózsa.

Rózsaszín szirmai csak néhány hétig nyílnak évente, de e rövid idő alatt igazi látványossággá válik – különösen a Zengő gerincének oldalán, ahol a világállomány legnagyobb része megtalálható.

A Kárpát-medence virágkincse

A Paeonia banatica – vagy tudományos nevén Paeonia officinalis subsp. banatica – fokozottan védett növényritkaság, természetvédelmi értéke 250 000 forint. A bánáti babarózsa pannon flóraelem, a Kárpát-medence ikonikus virága, amely legkorábban a romániai Bihar-hegységben, Temes és az Alduna vidékén, valamint a szerbiai Delibláti-homokpusztán és a horvátországi Tarcal-hegységben került dokumentálásra. Magyarországon elsősorban a Kelet-Mecsekben, a Zengő térségében él.

Nevével ellentétben a bánáti babarózsa – akárcsak többi „bazsarózsa” rokona – nem tartozik a rózsafélék családjába, de látványos, dús szirmai kétségtelenül emlékeztetnek tüskés névrokonaira. Lágy szárú évelő, amely különösen tavasszal, virágzáskor mutatja meg pompás szépségét.

3 / 8

Édes illatú ritkaság a Mecsekben: virágzik a bánáti babarózsa a Zengőn

FOTÓ: Ster Andrea

Ez a különleges növény reliktumendemizmus, vagyis olyan bennszülött faj, amely a jégkorszakot a Kárpát-medence déli részén vészelte át, és csak itt maradt fenn. Élőhelyét leggyakrabban cseres-tölgyesekben és molyhos tölgyesekben találjuk, de az évszázadok során az emberi tájhasználat is befolyásolta sorsát: a hajdani erdők helyén kialakult fás legelők, ahol a legelő állatok a növény enyhén mérgező volta miatt elkerülték, kedvező életteret teremtettek számára.

A tudományos kutatás évszázadaira mindössze néhány stabil állománya maradt fenn:
• a névadó Bánátban (Bánságban)
• a szerbiai Delibláti-homokpusztán
• a romániai Bihar-hegységben (pontosabban a Béli-hegységben, Belényes környékén), valamint
• a horvátországi Tarcal-hegységben (Fruška Gora).

De a legjelentősebb élőhelye ma már kétségkívül Magyarországon, a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet területén található, ahol becslések szerint a világállomány mintegy 90%-a él – különösen a Zengő gerincének déli lejtőin. Innen ered a gyakran használt „mecseki bazsarózsa” elnevezés is.

Túra a virágok földjén

A babarózsák látványos virágzásának idején – április végétől május közepéig – Hosszúhetényből indulnak túrák a Zengő oldalába. A falu csendes utcái után hamar elérjük a Püspökszentlászlói arborétumot, ahol a turistaösvény egyre sűrűsödő zöldbe vezet. Innen emelkedik tovább az út a hegyoldalban, és nemsokára már meg is pillantjuk a bánáti babarózsa első élénk rózsaszín virágait az aljnövényzet között.

A túra nem különösen nehéz, de némi emelkedőre számítani kell – cserébe bőven jut idő gyönyörködni a tájban. A természet most a legszebb arcát mutatja: az erdők friss tavaszi zöldben pompáznak, a madarak csivitelnek, és minden lépésnél közelebb kerülünk egy különleges találkozáshoz.

7 / 8

Édes illatú ritkaság a Mecsekben: virágzik a bánáti babarózsa a Zengőn

FOTÓ: Ster Andrea

Illatát nem adja vissza a kép

A bánáti babarózsa látványa önmagában is lenyűgöző – különösen, amikor egy kisebb rét szinte rózsaszínbe öltözik tőle. De van valami, amit semmilyen fénykép nem tud igazán visszaadni: a virág finom, édes illata, amely belekeveredik a friss erdei levegőbe. Ez az a pillanat, amikor az ember megáll, mély levegőt vesz, és csak annyit mond: „Ezért jöttem.”

Védelem és tisztelet

Fontos tudni, hogy a babarózsa védett területen él, ezért csakis a kijelölt turistautakon szabad közlekedni, és tilos a virágokat leszakítani vagy megbolygatni. A természet csodáihoz türelemmel és tisztelettel közelítve lehet igazán mély élményben részünk.

Kapcsolódó