Szögligeti Szádvár, hazánk legészakabbra fekvő középkori erőssége

Szögliget egy festői kis település Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, amely egyedülálló történelmi kincset rejt magában: Szádvárat.

Ez a középkori várrom nem csupán a történelem szerelmeseinek nyújt izgalmas élményeket, hanem azoknak is, akik a természet szépségeit és a csendes kirándulásokat kedvelik.

Szögliget története szorosan összefonódik Szádváréval, hiszen lakói a vár jobbágyai voltak. A 15. században Zegliget, Szegliget néven említik a falut.

Történelmi áttekintés

Szádvár építésének pontos ideje nem ismert, első írásos említése az 1260-as évekből származik. A 14. század folyamán Szádvár királyi birtok lett és az is maradt. 1407-ben Zsigmond király adományként a Bebek családnak juttatta Szádvárat. 1470-ben a Bebek és a Szapolyai családok között kötött házassági szerződés következtében az uradalom a Szapolyai család birtokába került.

Néhány nyugalmas évtized után, a mohácsi csatavesztést követő zűrzavaros években Bebek Ferenc visszaszerezte a szádvári uradalmat, majd fiára, Bebek Györgyre hagyta azt. Bebek György, aki a Habsburg császár, az erdélyi fejedelem és a törökök között egyensúlyozott, 1567-ben Schwendi Lázár vezetésével a császári csapatok ostromának célpontjává vált. Több napos ágyúzás után a súlyosan sérült erődítményt Bebek György felesége, Patócsi Zsófia, szabad elvonulás fejében kénytelen volt feladni. A császári kézre jutott végvár a Szepesi Kamara kezelésébe került, fenntartási költségeit zálogos birtokosokra ruházták.

A 17. században Szádvár történetét elsősorban az egymással pereskedő zálogbirtokosok kisebb-nagyobb építkezései jellemezték, de ekkorra a vár már nem töltött be jelentős katonai szerepet, és a végvári rendszer második vonalába került. A század végén fellépő kuruc mozgalmak hatására a császári udvar 1686 tavaszán elrendelte Szádvár lerombolását. Írott források szerint erre 1688-ban került sor, amikor is az erősséget felgyújtották és magára hagyták.

Az Aggteleki Nemzeti Park területén, mesés természeti környezetben álló vár maradványai ezt követően folyamatosan pusztultak, köveit jórészt a környékbeli lakosság elhordta, a megmaradt falmaradványait pedig visszahódította a természet.

A várat évtizedeken keresztül nem látogathatta senki, mivel 1920 után a magyar-csehszlovák határ közvetlen közelébe került, így tiltott zóna lett.

2021-ben fejeződött be Szádvár turisztikai fejlesztése, mely során kilátópontokat, gyilokjárót, biztonságos látogatói útvonalakat alakítottak ki, a látogatókat kényelmes padok, piknik pontok, információs táblák és az ország legnagyobb várbeli tereplépcsője várja.

A vár felfedezése

Szádvár Szögliget külterületén, a Ménes völgy fölött, egy 450-460 m magas kelet-nyugati irányú platón található. A vár területe keleti és északi oldalán meredek, nehezen járható, míg nyugati és déli oldala lankásabb. A várhoz délnyugat felől vezet fel egy út, amelynek felső szakasza már a középkor óta használatban van.

Az erődítmény 200 m hosszú és 70 m széles, összesen több mint 10 000 nm alapterületű. Várfalainak hossza mintegy 1000 m, magasságuk 4-5 m, de helyenként meghaladja a 10 m-t is. A belső épületek szerkezete régészeti kutatás hiányában nem ismert pontosan.

A hegy fennsíkját teljesen elfoglaló kővár négy, egymástól kőfallal elválasztott udvarból állt. Érdekes megoldást jelentett a nehezebb tárgyak feljuttatására a meredek északi hegyoldalon kialakított kötélpálya, amelyet lovakkal vontatott csigarendszer mozgatott. Ennek helyén ma már egy 374 fokos lépcső van.

A plató nyugati felén található belső vár 80 x 90 m kiterjedésű. A 15-16. században fejlesztették tovább a korai vármagot, melynek nyugati végén, déli oldalán és északi végében kerek tornyok találhatóak. A tűzfegyverek megjelenése miatt épült az északi ágyútorony és a déli szögletes bástyák a 16. században.

A belső vár udvarán egykor álló épületekből kevés maradt fenn, főként törmelékhalmok formájában. A déli és északi várfalak mentén több nagyméretű pincehelyiség falai láthatóak. A déli oldalon húzódhattak a régi palota épületei, míg az északi oldalon sütőházak és a Sáfárház állhatott. Külön figyelmet érdemel a nyugati várudvaron található kétszintes Sybilla pince.

A belső vártól keletre található középső vár 65 x 55 m kiterjedésű, nagyméretű ágyútoronnyal és rondellával. Az északi oldal mentén katonaházak, míg a déli oldal előtt istálló és műhelyek álltak. A középső vár nyugati falához épületek csatlakoztak.

A külső vár háromszög alakú, 40 x 50 m kiterjedésű. A 16. század végén két kerek tornya volt, amelyeket később ágyúbástyává alakítottak át. A főbejárat délnyugati sarkán található, szárazárokkal védve.

A várból lenyűgöző kilátás nyílik a környező hegyekre és völgyekre, tiszta időben akár több tíz kilométerre is ellátni. A naplemente és napfelkelte különösen szép látványt nyújt

A vár körüli táj és természeti szépségek

Szádvár nem csupán történelmi jelentőséggel bír, hanem a természetkedvelők számára is igazi paradicsom. A vár körüli erdők és mezők gazdag növény- és állatvilágot rejtenek, amelyek különleges élményt nyújtanak a látogatóknak. A természetvédelmi területként számon tartott környéken számos védett növény- és állatfaj is él.

A vár csak egy kisebb túra keretében közelíthető meg, aminek kiindulópontja a szögligeti Szalamadra-ház, amit a legtöbb térkép jelöl. Itt van egy ingyenes parkoló, ahol az autót letehetjük. A piros jelzést követve egy 4,5 kilométeres körtúra vár ránk, ami bár rövidke, de arra fel kell készülni, hogy vannak kifejezetten kaptatós szakaszok is. Érdemes felkapaszkodni egészen a Felső várig, ahonnét meseszép panoráma nyílik az Aggteleki Nemzeti Park területére. Szádvár egész évben, ingyenesen látogatható.

A Szádvár meglátogatása után érdemes felkeresni a Jósvafői Tengerszemet, a Baradla-barlangot, vagy a Martonyi Háromhegyi Pálos templom és kolostorromot is.

Jegyvásárlás

#CsodalatosMagyarorszag Kövess minket Instagramon is!

Használd posztjaidnál a #CsodalatosMagyarorszag hashtaget!