A tiszadobi Helytörténeti Gyűjtemények Háza a falu „emlékezete”: olyan hely, amely a grófi csillogás mellett az itt élők valódi, küzdelmes mindennapjait is bemutatja.

Tiszadob a Tisza bal partján, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye legnyugatibb települése. Széchenyi István úgy tartotta, hogy a „Tisza-völgye a magyarság mindenkori megújulásának szűkebb hazája”. A település múltja egészen az őskorig nyúlik vissza: írásos forrásban először 1220-ban bukkan fel, a Váradi Regestrumban. Határában szkíta lándzsahegyeket és a római kori védmű, a Csörsz-árok nyomait is megtalálták, ami arra utal, hogy a vidék már az újkőkorban is lakott volt. A 14. században Tiszadob fontos átkelő- és vámszedő helynek számított, birtokosa ekkor a Gutkeled nemzetség volt. Később, 1741-ben vette kezdetét az Andrássyak korszaka, akik egészen 1945-ig meghatározó szerepet töltöttek be a falu életében.

HIRDETÉS

Tiszadob helytörténete rendkívül gazdag, hiszen a település nemcsak az egyik legszebb magyarországi kastély otthona, hanem a Tisza-szabályozás bölcsője is. Ennek az eseménynek állít emléket az Urkom-dűlő térségében ma is álló három emlékmű, amely külön-külön Vásárhelyi Pál, gróf Andrássy Gyula és gróf Széchenyi István tiszteletére készült. Ők voltak azok, akik új arcot adtak a Tiszavidéknek. A település ma is őrzi a történelmi nagybirtokrendszer emlékeit, miközben a táj és a történelem meghatározó eleme továbbra is a Tisza közelsége. Tiszadob napjainkban is dinamikusan fejlődő turisztikai központ Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, gazdag múltját pedig a Helytörténeti Gyűjtemények Háza őrzi. Ez az intézmény nem csupán kiállítóhely, hanem a település legrégebbi, épségben fennmaradt épített öröksége is.

A tiszadobi Helytörténeti Gyűjtemények Háza különlegessége, hogy több mint 300 éven át iskolaként működött. Az 1660-ban emelt épület vastag falaival önmagában is a múlt egy darabja, amely a 2011-es felújítás után nyerte el mai formáját múzeumként. A református templom mellett álló ház hagyományos, téglalap alaprajzú, háromosztatú parasztház-elrendezést követ, és a 17. századi népi építészet jellegzetességeit őrzi. A látogatók megtekinthetnek benne egy tisztaszoba-belsőt, egy korabeli konyhát, egy iskolai tantermi részletet, valamint a tiszadobi születésű Réti Mátyás festőművész és grafikus örökségét bemutató emlékszobát.

A kiállítás egységei

A folyosó a múzeum egyik fontos információs tere, ahol olyan képek és dokumentumok kaptak helyet, amelyek a település történetének írásos és tárgyi emlékeit mutatják be. Ez a kiállítási rész Tiszadob főbb nevezetességeit, egykori arculatát, valamint az Andrássy család családfáját és címerét is bemutatja. Az Andrássy-kastély emlékeit olyan dokumentumok őrzik, amelyek a kastély építéséről és az ott zajló egykori életről tanúskodnak. Ez a szakasz egyfajta bevezetőként szolgál a belső termek enteriőrjeihez – a tisztaszobához, a konyhához, az iskolatörténeti szobához –, valamint a nagy kiállítóterem néprajzi anyagához.

A pitvar, vagyis a konyha, ahová belépünk, a ház központi helyisége, amely a szabadkéményes kialakítás emlékét őrzi. Ma itt kaptak helyet a konyhai eszközök, cserépedények és a sütés-főzés kellékei. Gazdag gyűjtemény látható mázas és mázatlan fazekasmunkákból, tejesköcsögökből, tálakból és sütőformákból, amelyek a környékbeli fazekasmesterek munkáját dicsérik. Itt látható még a hatalmas dagasztóteknő, a szakajtók, a lisztesládák, vagyis a vékák, valamint a kenyérsütéshez használt sütőlapátok is.

Az első szoba, a tisztaszoba, az utca felőli nagyobb helyiség, amely a konyhából közelíthető meg. Berendezését korabeli bútorok alkotják: vetett ágy, díszes ládák és helyi motívumokkal díszített szőttesek idézik meg a hajdani enteriőrt. Ez a helyiség, csakúgy mint a konyha, a helyi paraszti családok életmódját tárja a látogató elé.

Az Iskolatörténeti kiállítás a hátsó szobában kapott helyet, amely az „iskolatörténeti sarok” nevet viseli. Itt régi, tintatartós fa iskolapadokat, palatáblákat, régi térképeket és írószereket láthatunk, amelyek hűen tükrözik a 19. és a 20. század eleji oktatás hangulatát. Ez az épület legnagyobb terme, amely otthont ad a régi halászati eszközöknek, az egykori paraszti élet tárgyainak, az üveggyűjteménynek, valamint több, egykor Tiszadobon jellemző mesterség használati eszközeinek is.

A Réti Mátyás emlékszoba a múzeumon belül külön egységet alkotva mutatja be a tiszadobi születésű festőművész és grafikus alkotói világát. Munkásságát személyes dokumentumok és fotók segítségével ismerhetjük meg, a tiszadobi gyökerektől egészen a budapesti tanításig. Itt láthatók a művész szülőfalujához kötődő legjelentősebb alkotások is. Az egyik legismertebb mű, amely kifejezetten a települést ábrázolja, a Tiszadobi templom, másik címén Öreg falu.

Bár az épület központi kiállítótere elsősorban a néprajzi tárgyaknak, a halászati eszközöknek és az üveggyűjteménynek ad helyet, a közvetlenül mellette nyíló emlékszoba Réti Mátyás életművének legfontosabb tiszadobi darabjait őrzi. Festményein keresztül a látogató újra felfedezheti az Alföld és a Tisza-part sajátos, különleges fényeit.

Miért érdemes ellátogatni ide?

Tiszadob hazánk egyik olyan különleges helye, ahol a monumentális épített örökség és az érintetlen természet ritka harmóniában találkozik. A település ékköve az Andrássy-kastély, amelynek egyik legérdekesebb sajátossága az úgynevezett naptárszimbolika: 4 bejárata, 12 tornya, 52 szobája és 365 ablaka van. Parkjában található hazánk egyik legszebb tiszafa-labirintusa, amely felülnézetből egy hatalmas liliomot formáz.

A tiszadobi Holt-Tisza a település legnyugodtabb, legtermészetközelibb része, ezért érdemes ide is elsétálni. Az aktív kikapcsolódást keresők számára a parton és a gáton futó utak ideálisak egy hosszabb kerékpártúrához is. A gáton vezető kerékpárút összeköti a fontosabb emlékhelyeket, például a Hármas-emlékművet a híddal. A tiszadobi Holt-Tisza partján átívelő pontonhíd a település egyik leghangulatosabb és egyben legfontosabb közlekedési pontja, amely gyalogosan, kerékpárral és személyautóval is használható. A lemenő nap fényében ráadásul a környék egyik legfotogénebb helyszíne.

Nyáron a vízfelületet hatalmas tündérrózsamezők borítják, a nádasokban pedig szürke gémek, kócsagok és jégmadarak fészkelnek. A vízitúrázók is kedvelik ezt a szakaszt, a partról gyakran indulnak csónakos túrák, amelyek során a „Nádas” labirintusszerű világa is felfedezhető.

A tiszadobi Holt-Tisza és a település környéke több neves magyar írót és költőt is megihletett, de leginkább Ady Endre és Radnóti Miklós nevéhez, valamint a Tisza-szabályozás nagy alakjaihoz köthető. Andrássy Katinka, Károlyi Mihály felesége, aki itt született, emlékirataiban részletesen ír a tiszadobi gyermekkorról, a kastélyt övező Holt-Tisza nádasairól és a folyóparti kalandokról. A „vörös grófnő” néven ismert Andrássy Katinka életét és emlékiratait az 1985-ben bemutatott, Kovács András rendezte kétrészes magyar filmdráma is feldolgozza.

Nyitva tartás:

Hétfőtől péntekig 8:00–16:00 óráig.
Hétvégén előzetes bejelentkezés alapján látogatható.