Fafaragó Galéria, Vásárosnamény
Fafaragó Galéria, Vásárosnamény
A Fafaragó Galéria gyűjteménye fába vésett gazdag örökség, amely megérinti az ember lelkét.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye hazánk turisztikailag kevésbé felkapott térségei közé tartozik, mégis megéri útra kelni, mert a páratlan kulturális és történelmi kincsekhez csodaszép tájak és hamisítatlan vízparti hangulatok társulnak. A Felső-Tisza nyári turizmusának központjaként ismert Vásárosnamény – az országos köztudatban leginkább a „Bereg szíveként” emlegetett város – és vidéke kiemelkedő történelmi és kulturális szereppel bír.
Népművészete és kulturális öröksége Magyarország egyik leggazdagabb, ma is élő hagyományvilágához tartozik. Bereg művészeti hagyományait, a generációkon át öröklődő mesterségeket a látogatók maguk is megismerhetik, sőt több helyen ki is próbálhatják, ha felkeresik az alkotóházakat, tájházakat és műhelyeket, amelyek nem csupán statikus kiállítóterek. Ilyen hely a vásárosnaményi Fafaragó Galéria is, amely a Felső-Tisza-vidék és Bereg fafaragó művészetének, valamint a több mint 45 éves múltra visszatekintő helyi faragótábornak a hivatalos bemutatóhelye.
A Fafaragó Galéria szorosan kötődik a város kulturális életéhez, története pedig elválaszthatatlan Schmidt Sándor fafaragó népi iparművésztől, a Népművészet Mesterétől. Ő alapította és harminc éven át vezette a helyi alkotótábort. Később Vásárosnamény-Vitkán létrejött a galéria gyűjteménye, amelynek alapjait a helyi és országos hírű fafaragó mesterek azon munkái alkotják, amelyeket az évtizedek során a városnak adományoztak.
A gyűjtemény kincsei
Schmidt Sándor egyedi alkotásai és szellemi öröksége a vásárosnaményi Fafaragó Galéria legfontosabb alappillérei közé tartoznak. A galériában kiállított, a Beregi Fafaragótáborban született kollektív faplasztikák, rönkbútorok és nagyméretű alkotások mind Schmidt Sándor művészeti mentorsága mellett jöttek létre.
A galéria állandó anyagában helyet kaptak a mester jellegzetes munkái is, amelyek a regék, a népballadák világát és a beregi paraszti élet motívumait formálják meg fából. Ez Schmidt Sándor egyedi alkotásainak egyik legfontosabb védjegye. Munkásságáért a Népi iparművész elismerést 1978-ban, a Népművészet Mestere címet pedig 2011-ben kapta meg. Schmidt Sándor a Népművészet Mestereként a térség igazi kulturális nagykövete volt.
Schmidt Sándor életművéről a galérián kívül még átfogóbb képet ad a helyi Beregi Múzeum, amely a Tomcsányi-kastélyban működik, és jelentős retrospektív Schmidt-kollekciót őriz. Legjelentősebb Vásárosnaményban látható köztéri munkái közé tartozik a város gergelyiugornyai részén található Árvízi emlékmű, a reformáció 500. évfordulójára készült emlékoszlop, a Tomcsányi-kastély parkjában álló kuruc vitézek és történelmi mementók, valamint a Városháza belső és külső reliefjei. Híresek az általa tervezett árvízi emlékművek a közeli Tákoson és Milotán, valamint a Nyírbátorban felállított, mitikus hangulatú, magyaros motívumokkal díszített, Életfák című hármas fafaragása.
Baráth Sándor Kristóf szobrai a Fafaragó Galéria gyűjteményének legértékesebb darabjai közé tartoznak. A gergelyiugornyai faszobrász és fafaragó népi iparművész több mint negyven figurális alkotása a paraszti világ arcait és sorsait ábrázolja; ezek mára a megyei értéktár részét képezik. Szobrai és domborművei nem idealizált alakokat, hanem a valóság ihlette, hús-vér karaktereket jelenítenek meg.
Elsősorban a beregi tájra jellemző kemény- és puhafákkal dolgozik, például tölggyel, dióval és hárssal. Gyakran maga a fa természetes formája, erezete vagy göcsörtössége ihleti meg abban, hogy milyen alakot faragjon ki belőle. A művész saját hajdani közösségének olyan figuráit jeleníti meg magas szintű technikai tudással, mint a falusi kisbíró, a fonó asszony talpas guzsallyal, a tülkölő kondás, a lekvárfőző asszony vagy a kubikos. Nemcsak szobrokat készít: a faragóművészet több területét is ismeri és műveli. Szobrait és faragásait 2010-től a Beregi Múzeumban is láthatja a nagyközönség.
A mikrorealista életképek rendkívüli anatómiai és technikai pontossággal ábrázolják a régió lakóit, a régi paraszti világ alakjait, jellegzetes arcvonásait és testtartását, a megkérgesedett tenyereket, a ruházat redőit, az ősi tiszai mesterségeket, valamint a beregi ember mindennapi élethelyzeteit.
A felső-tiszaháti és beregi pásztorművészet tárgyi anyaga kiemelt helyet foglal el a Fafaragó Galéria állandó kiállításában. Ez a kollekció azt mutatja be, hogyan váltak a pusztai és ártéri legeltetés mindennapi, funkcionális eszközei a népi díszítőművészet hordozóivá. A pásztorok ezeket a tárgyakat a náluk lévő bicskával, késsel és egyszerű vésőkkel díszítették. A gyűjteményben láthatók sulykok és mángorlók, zsebben hordható fatokok, kanászkampók, pásztorbotok, a domborműveken pedig jószágábrázolások is megjelennek.
A Fafaragó Galéria udvara lényegében látványos szabadtéri szoborpark és bemutatótér, ahol a monumentális méretek dominálnak. Láthatók itt több méter magas pásztorok, kubikosok, helyi parasztemberek, történelmi és mitológiai mementók, valamint totemszerűen egymásra épülő, domborműves oszlopok. Az udvar egyik legkülönlegesebb része a hatalmas méretű, teljesen egyedi kerti bútorzat. A falu régi utcaképét a hagyományos tiszaháti és beregi mintázatú kapuk másolatai és makettjei idézik meg.
Az udvar nem csupán statikus kiállítótér, hanem funkcionális helyszín is. Amikor fafaragótábort tartanak, valódi szabadtéri műhellyé alakul: itt sorakoznak a még megmunkálatlan rönkök, a látogatók pedig élőben is nyomon követhetik az újabb szobrok megszületését.
Ezek a fába vésett alkotások nem csupán művészeti tárgyak, hanem felbecsülhetetlen értékű néprajzi dokumentumok is.
A Beregi Fafaragó Tábor, más néven Vásárosnaményi Nemzetközi Fafaragó Tábor Magyarország egyik legrégebbi és legjelentősebb múltra visszatekintő alkotóközössége. Az 1970-es évek közepe óta minden nyáron megrendezett alkotótábor az ország egyik fontos szakmai műhelye, és a Vásárosnaményi Települési Értéktár kiemelkedő része. Schmidt Sándor 30 éven át vezette a tábort, majd a stafétát a fiatalabb generáció tagjai, Halász Attila és Gál Szabolcs fafaragók vették át.
A tábor központja Vásárosnamény-Vitkán található, ahol az ország különböző pontjairól érkező fafaragók minden évben, június végén összegyűlnek egy teljes hétre. Az alkotómunka során közös projektként nagyméretű faplasztikák is készülnek, amelyek Vásárosnamény köztereit vagy intézményeit díszítik. Ezek a munkák ma a város terein, parkjaiban és közintézményeiben láthatók, állandó mementót állítva a helyi történelemnek és közösségnek.
A táborok legfőbb kulturális eredménye maga a Fafaragó Galéria, amelynek állandó anyaga az itt megalkotott egyedi szobrokból és a beregi mintakincsből áll.
Látogatási információk
A gyűjtemény az év nagy részében időszakosan, illetve előzetes egyeztetés alapján látogatható.
Csoportok és egyéni látogatók részére a belépést és a vezetést a Tourinform Vásárosnamény irodáján keresztül lehet megszervezni.
Tourinform Vásárosnamény
Szabadság tér 9.
Tel.: +36 45 570 206
A galéria közösségi és kiállítótérként működik, a helyi művelődési intézményekhez kapcsolódva.
