Tiszavirág-híd, Szolnok
Szolnok, Tiszavirág híd, Magyarország
A Tiszavirág-híd Szolnok új jelképe, mely az életet, a megújulást jeleni, ahol érdemes átsétálni és megcsodálni a szőke Tiszát.
Szolnok az állandóan változó szőke Tisza keskenyebb-szélesebb szalagja mentén, a Zagyva torkolatánál fekszik, mely Jász-Nagykun-Szolnok vármegye székhelye, gyönyörű természeti környezetben és megannyi látnivalóval hívogat. A város életében a Tiszának mindig nagyon jelentős szerepe volt, mely szervesen kapcsolódhatott a város mindennapi életéhez. Itt épült meg 1562-ben az ország első Tisza-hídja, mely akkor még cölöpökön álló fahíd volt, melyet 1909. március 15-én egy óriási jégzajlás elpusztított. Ehelyett épült fel két évvel később az első modern, vasból készült Tisza-híd, mely a folyó egyik legfontosabb átkelőhelye. A második hídon – mely a Szent István nevet kapta – 1992-ben indult meg a forgalom.
Napjainkban egy újabb Tisza-híd épült meg a belvárosban, mely Közép-Európa leghosszabb gyalogos hídja, a 444 méter hosszú Tiszavirág híd, melynek ünnepélyes átadásra 2011. január 21-én került sor, és ma már Szolnok jelképének tartanak. A Tiszavirág-híd a Tiszán átívelve a belvárosi Tiszai hajósok terét köti össze a Tiszaligeti Termálstrand és Élményfürdő főbejáratával. A híd vezető tervezője Pálossy Miklós okleveles építőmérnök volt, az építészet és térrendezés dr. Gajdos István munkája. A három részből álló szerkezet egy 186 méteres acélszerkezetű mederhídból, az ahhoz csatlakozó kétoldali vasbeton feljáróhidakból, valamint a végpontokon lévő közlekedési kapcsolatokat magába foglaló épületekből áll. Szolnok történelmi városmagjából ezen érhető el a bal parton található körgáttal védett területe, amely a pihenés és a rekreáció Mekkája.
A Tiszai hajósok tere az északi hídfőnél található, mely a Tiszavirág-híd építésével egyidejűleg új megjelenést kapott. Itt található az 1940-es években elbontott Országzászló, a Hősök szobra, az egykor zsinagógaként működött Szolnoki Galéria, valamint a szökőkútban elhelyezett emberarcú Kérészek násztánca szoborcsoport is, mely utóbbi Varga Gábor szobrászművész munkája.
Tiszavirágzás
A Tiszavirág-híd az óriási, széttárt szárnyú kérészre hasonlító híd, minden kétséget kizáróan a legszebb alkotás a városban. Formája ugyanis egy különleges eseményre, a tiszavirágzásra utal. A Nyugat-Európában már nagyrészt kihalt kérészek (a tiszavirágok) násztánca, a júniusi tiszavirágzás az egyik legérdekesebb természeti látványossága Szolnoknak, csakúgy, mint számos Tisza-parti településnek. A kérészek víz alatti lárváiból kikelő rovarok a víz felett járják látványos násztáncukat a lenyugvó nap fényében, köröznek párt keresve, majd pár órán belül elpusztulnak. A kérészek tragikus és egyben gyönyörű násztáncának a szolnoki gyaloghíd városi hídfőjénél a Tiszavirágpár szobor állít emléket.
A nyári napforduló idején érdemes a Tisza folyó mellett részt venni ebben az élményben, a tiszavirágázás látványában, mely maga a rejtély az izgalom, a leírhatatlan csoda. Az erre szervezett programok, mint a Tiszavirág Fesztivál még élvezetesebbé teszik ezt a varázslatot.
fotó: Kiss Csaba