Varázslatos fotókon az ősz színeiben pompázó Pécs

Pécs

2021. október 12. Halász Gabi Csodálatos Magyarország

Megosztás:

Hangulatos utcái történelmi korokon átívelő sétákra csábítják a látogatókat.

Móricz Zsigmond így írt Pécsről: „Csodálatos hely, Magyarországnak ma, Budapest után a legszebb városa… Ritkán éreztem annyira, mint itt hogy az ember ideiglenes lakó e földön.

Pécs területén a láb évezredek nyomain tapod. Évezredek lakói feküsznek itt, erősítik és gyarapítják az egymásra következő nemzedékeket.”

Pécset, Sopianae néven, a rómaiak alapították a 2. század elején. Két századdal később a település már tartományi székhely és a korai kereszténység egyik jelentős központja volt. Az ebből az időszakból származó ókeresztény temetői építményegyüttest az UNESCO Világörökségi Bizottsága 2000 decemberében felvette a világörökségi listára.

A püspökséget közel ezer éve, 1009-ben Szent István király, az ország első egyetemét 1367-ben Nagy Lajos király alapította. A középkori Pécset az ország kulturális, művészeti életének egyik központjává tette Janus Pannonius püspök. A 150 éves török hódoltság után – e korszak gazdag építészeti emlékeinek megőrzésére nagy figyelmet fordított a város –, 1780-ban Pécs szabad királyi városi rangot kapott Mária Terézia királynőtől. Ezt követően erőteljes polgárosodás, gazdasági fejlődés indult el. Az iparosodás a 19. század első felében jelentősen felgyorsult. A 20. század világháborúi miatt Pécs fejlődése, ipara visszaesett, ám a II. világháború után olyan mértékű volt az előrehaladás, hogy Pécs hazánk egyik legjelentősebb ipari központjává vált, kulturális élete és turizmusa is belendült.

Engedtünk hát a csábításnak és nyakunkba vettük a várost. S bár közel sem sikerült minden természeti és épített örökséget felkeresni, hiszen ahhoz napokra lenne szükség, számos életre szóló élménnyel gazdagodtunk.

A Széchenyi tér, Pécs főtere és annak központi látványossága a török korból ránk maradt dzsámi.

fotó: Csodálatos Magyarország

A tér 1864 óta viseli mostani nevét, korábban Fórum, Bazár, a Városi piacz és Főtér néven volt ismert.

fotó: Csodálatos Magyarország

A tér közepén álló Szentháromság-szobor 1710-1714 között készült, a korábbi pestisjárvány megszűntének emlékére. Az eredetileg barokk stílusú szobor a 19. század végére annyira tönkrement, hogy a város újat készíttetett, amelyet 1908-ban állítottak fel.

Hozzá közel magasodik Hunyadi János bronz lovas szobra, melyet Pátzay Pál szobrászművész készített. Hunyadi János halálának 500. évfordulóján, 1956. augusztus 12-én leplezték le.

fotó: Csodálatos Magyarország

Kálvária lépcső

fotó: Csodálatos Magyarország

A pécsi Kálvária-kápolna Magyarország egyik legkorábban épült klasszicista stílusú körtemploma. A belvárost övező városfalon kívül, a Kálvária-dombon álló egytornyos kápolnát 1814 és 1817 között építették. Kertjében 14 stációs keresztút és egy Szentsír-barlang is található.

fotó: Csodálatos Magyarország

Káptalan utca

Múzeumutca – így nevezik a pécsi Káptalan utcát amiatt, hogy az utca épületeinek nagy része múzeum. Itt található többek között a Zsolnay Múzeum, a Victor Vasarely, vagy az Amerigo Tot Múzeum, hogy csak néhányat említsünk.

fotó: Csodálatos Magyarország

Székesegyházhoz vezető sétány

fotó: Csodálatos Magyarország

A Pécsi Szent Péter és Szent Pál Székesegyházat Szent István király idejében alapították.

A székesegyház legrégebben épült része az altemplom, melynek első köveit a 4. század végén rakták le, majd a 8-9. században nyugat felé meghosszabbították. Az eredeti templom Szent István király idejében nyerte el mai funkcióját azzal, hogy fölé építették a mai szentélyt. Valószínűleg ebből a korból származik a két keleti torony is, a másik két tornyot a középkorban építették hozzá, majd megépültek a mellékhajók és a kápolnák is.

A törökök 1543-ban bevették a várost, templomait dzsámivá alakították, a székesegyház azonban túl nagynak bizonyult erre a célra, ezért csak a nyugati, szentéllyel átellenes felét használták iszlám templomként.