A több mint 500 éves kapuerőd, a pécsi Barbakán

A rendkívüli hadvezér ugyanis megláthatta a barbakán fontos szerepét a védelemben.

Bátran állíthatjuk, hogy hazánk egyik legszebb városa Pécs, melynek történelme az ókorig vezethető vissza. A város mai nevének középkori változatát először 1093-ban I. László király egyik oklevelében jegyezték le „Peuche” formában. Nevének eredetéről több elmélet is napvilágot látott, az egyik alapján a meleg éghajlata miatt a „pets” kemence, egy másik teória szerint a „pec” szikla szláv szavakból ered az elnevezése.

A 2. század elején, Sopianae néven, a rómaiak alapították a várost. A 4. századból való feltárt ókeresztény temető építményeit az UNESCO Világörökségi Bizottsága 2000-ben fel is vette a világörökségek közé.

Móricz Zsigmond így írt Pécsről: „Ritkán éreztem annyira, mint itt hogy az ember ideiglenes lakó e földön. Pécs területén a láb évezredek nyomain tapod. Évezredek lakói feküsznek itt, erősítik és gyarapítják az egymásra következő nemzedékeket.”

Pécs megannyi emléket őriz hosszú történelmi múltjából, ezek egyike a gótikus stílusú Barbakán.

fotó © Györkő Zsombor | Csodálatos Magyarország

A 15. századi kör alaprajzú bástya a hajdani püspökvár falrendszerének része volt, melynek építését a történészek Kinizsi Pál hadvezér pécsi tartózkodásához kötik.

fotó © Györkő Zsombor | Csodálatos Magyarország

A keskeny nyakon ülő, kerek kaputorony oldalsó bejárata azt a célt szolgálta, hogy a kapun betörni igyekvő ellenséget a védők oldalról támadhassák.

fotó © Györkő Zsombor | Csodálatos Magyarország

A gyilokjáróval épült körbástyát várárok veszi körül, bejáratához csapóhíd vezet.

fotó © Györkő Zsombor | Csodálatos Magyarország

A barbakánt 2018-ban zárták el a látogatók elől balesetveszély miatt. 2019-re hatvan köbméternyi fa beépítésével teljes körűen felújította az önkormányzat a fából készült lépcsőket, a gyilokjárót, a bástyához vezető hidakat, s a korábbi fa tartószerkezeteket fémre cserélték biztosítva ezzel ismét hosszú időre a Barbakán látogathatóságát.

Kertje, a Barbakán sétány.

fotó © Györkő Zsombor | Csodálatos Magyarország

fotó © Györkő Zsombor | Csodálatos Magyarország

Itt áll Janus Pannonius bronzszobra, melyet halálának 500. évfordulóján állították.

fotó © Györkő Zsombor | Csodálatos Magyarország

Ady Endre hófehér márvány szobra 1977-ben, a költő századik születésnapjára emlékezve készült, Melocco Miklós alkotása.

fotó © Györkő Zsombor | Csodálatos Magyarország

#CsodalatosMagyarorszag Kövess minket Instagramon is!

Használd posztjaidnál a #CsodalatosMagyarorszag hashtaget!