A természet és az emberi kéz alkotta apci tengerszem

A magas sziklafalak határolta kristálytiszta bányató megjelenése miatt kapta a tengerszem elnevezést.

Apc a Mátra lábánál, a Zagyva folyó völgyében, és annak ártere mentén terül el, s története egészen az őskorig nyúlik vissza. Az első írásos említése az 1332-37-es évi pápai tizedjegyzék volt. A 15. században már fejlett földművelés jellemezte a települést, Mátyás korában vadászatra alkalmas hely volt. A hagyomány szerint a Somlyó hegyén tanította Mátyás király a sólymait vadászatra.

1875-ben a Szent-Ivány család bányát nyitott a falu határában, a jó minőségű andezit követ útépítésre használtak fel. A kitermelés 1960-ig működött.

fotó © Hatvani Anikó | Csodálatos Magyarország

A bánya gödre lassan megtelt csapadék- és talajvízzel, s bár emberi tevékenység eredményeként jött létre, megjelenésében emlékeztet egy tengerszemre, ezért is hívják apci tengerszemnek a Széleskői-bányatavat.

A bányató és az azt ölelő 25 méter erdősáv 1995 óta helyi jelentőségű természetvédelmi terület.

fotó © Hatvani Anikó | Csodálatos Magyarország

2000-től a Széleskő és környéke tájvédelmi körzet.

fotó © Hatvani Anikó | Csodálatos Magyarország

A tó átlagos vízmélysége öt-tíz méter, melyet tíz-tizenöt méter magas sziklafal vesz körül.

fotó © Hatvani Anikó | Csodálatos Magyarország

A hajdani bányaterület napjainkra kedvelt kirándulóhely.

fotó © Hatvani Anikó | Csodálatos Magyarország

#CsodalatosMagyarorszag Kövess minket Instagramon is!

Használd posztjaidnál a #CsodalatosMagyarorszag hashtaget!