A természet és az emberi kéz alkotta apci tengerszem
A magas sziklafalak határolta kristálytiszta bányató megjelenése miatt kapta a tengerszem elnevezést.
Apc a Mátra lábánál, a Zagyva folyó völgyében, és annak ártere mentén terül el, s története egészen az őskorig nyúlik vissza. Az első írásos említése az 1332-37-es évi pápai tizedjegyzék volt. A 15. században már fejlett földművelés jellemezte a települést, Mátyás korában vadászatra alkalmas hely volt. A hagyomány szerint a Somlyó hegyén tanította Mátyás király a sólymait vadászatra.
1875-ben a Szent-Ivány család bányát nyitott a falu határában, a jó minőségű andezit követ útépítésre használtak fel. A kitermelés 1960-ig működött.
A bánya gödre lassan megtelt csapadék- és talajvízzel, s bár emberi tevékenység eredményeként jött létre, megjelenésében emlékeztet egy tengerszemre, ezért is hívják apci tengerszemnek a Széleskői-bányatavat.
A bányató és az azt ölelő 25 méter erdősáv 1995 óta helyi jelentőségű természetvédelmi terület.
2000-től a Széleskő és környéke tájvédelmi körzet.
A tó átlagos vízmélysége öt-tíz méter, melyet tíz-tizenöt méter magas sziklafal vesz körül.
A hajdani bányaterület napjainkra kedvelt kirándulóhely.