A Sár-hegy 500 méter magas szőlőkkel beültetett lejtői Gyöngyös északkeleti határában, a 3-as főúthoz közel helyezkednek el.

A Központi-Mátra vulkanikus tömbjének dél felé félszigetszerűen messze előreugró hegye. Sajátos és fajokban gazdag élővilága miatt területének nagy részét 1975-ben védetté nyilvánították.

HIRDETÉS

A Sár-hegy valóságos határhegy a Mátraalja eltérő jellegű nyugati és keleti része között. Délről megközelítve igen impozáns megjelenésű, jellegzetes félkúp alakja miatt magasabbnak tűnik, mint amekkora valójában. Körös-körül meredek lejtőkkel szakad le az alacsonyabb térszintekre. Északra a domború lejtőket kőgörgetegek, kisebb kőfolyások fedik.

A Szent Anna kápolnát Bossányi Gáspár építette 1745-ben a Sárhegyen, Abasár fölött

Az egyházközség 1797 óta ünnepelte hivatalosan a Szent Anna napi búcsút a kápolnánál. Sebők Ferenc abasári plebános 1797. június 1-jén kelt levelében a búcsúnap hivatalossá tételének engedélyézését kérte VI. Pius pápától Eszterházy Károly püspök közvetítésével.

A Sár-hegy teteje lapos, fennsíkszerű, egy északi lejtősüllyedékben alakult ki a mintegy 50-55 m átmérőjű ún. Szent Anna-tó. Csapadékszegény években nyílt vízfelülete teljesen eltűnik, így is több ritka növény és lepkefaj élőhelye.

A kilátás a kápolnához vezető útról csodálatos.

Alábbi fotón a Tejút látható 2019. július 1-jén, amelyet az MTI fotósa Komka Péter készített