Vadkamerás videót közölt a 8 fős farkasfalkáról a Bükki Nemzeti Park

Egy túrázó készített videót egy 8 fős farkasfalkáról 2020. január 6-án reggel a Bánkút és Lillafüred között található Ómassa közelében, pár száz méterre a lakott területtől.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság azonnal reagált a felvételre, melyen egy nyolctagú farkasfalkát örökített meg egy turista a Bükkben az év elején.

Bakó Botond gerinces-zoológiai szakreferens a közleményben azt írja, egyre gyakrabban jelennek meg a helyi vagy akár az országos hírportálokon olyan cikkek, amelyek a Bükkben felbukkanó, megtelepedő, sőt szaporodó farkas családokról tudósítanak.

A hírek egy része negatív színben tünteti fel ezeket a nagyragadozókat, a szakértő arra keresi a választ, hogy az ember örüljön-e nekik, vagy inkább féljen tőlük?

„Lupus in fabula”, azaz „a farkas a mesében van” vagy „farkast emlegetnek, már a kert alatt jár.” – szoktuk mondani, ha éppen arról van szó, hogy ne nevesítsd a bajt (miszerint a farkast), mert megjelenik. Ősidőktől vetélytársként tekintett az ember erre a nagyragadozóra és irtotta, vadászta, pusztította, ahol csak érte.

Farkas a Bükkben, fotó: BNPI

Szlovákiai farkasok

Ahogy fogalmaz: Magyarország legújabb kori történelmében ez a nagyragadozó faj a korábbi állapotokhoz képest csak kisebb egyedszámban volt észlelhető. Az 1970-as évektől már a faj szaporodása is bizonyított volt, elsősorban az Északi-középhegység kevésbé zavart részein. Ma már a nagyragadozók száma Európa-szerte valamelyest növekszik.

2004 novemberében 170-220 km/órás széllökésekkel söpört végig a vihar a Magas-Tátra déli oldalán és 750-1300 méteres magasságban szinte letarolta az erdőt. 2014-ben pedig az Alacsony-Tátra erdeit ritkította meg az orkán. Ezek az élőhelyek annak a szlovákiai farkas állománynak is a lakóhelyét jelentik, amelyek az észak-magyarországi farkasok forráspopulációit is jelentik. Természetes, hogy az élőhelyi változások következtében a farkasok déli irányba terjeszkedve telepedtek meg hazánkban. Itt megfelelő élőhelyeket találva maguknak, jelenleg már rendszeresen családokat alkotnak, szaporodnak is.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei szerint az itteni farkasok a néhányszáz négyzetkilométeres territóriumaikat őrizve családokat alkotnak. Létszámuk, falkanagyságuk azonban évről évre változik.

A tapasztalatok szerint a szaporulatnak csak mintegy a fele éli túl az első két évét, a többiek elsősorban a különböző betegségek, tapasztalatlanságuk miatt szerzett sérülések miatt pusztulnak el. Sajnos, ahogy az elmúlt évek tapasztalata azt is mutatja, az illegális elejtés is komolyan károsíthatja a bükki farkas állományt. – áll a közleményben

A Természetvédelmi Őrszolgálat kameracsapdákkal és egyéb nyomok gyűjtésével folyamatosan figyelemmel kíséri a farkasok létszámát, ebből adott ízelítőt a Bükki Nemzeti Park az alábbi felvétellel:

Farkasok a Bükkben – Mlakár Péter felvételei:

 

Visszatérve az eredeti kérdésre, hogy örülhetünk-e az ordasok bükki jelenlétének, a válasz egyértelműen IGEN

E karizmatikus nagyragadozó faj puszta jelenléte is kiemelkedő természetvédelmi értéket jelent, nemzeti büszkeségre is okot ad. A farkasok, mint csúcsragadozók megtelepedése egyértelműen pozitív hatással bír az erdei életközösségek természetes folyamatainak érvényesülése terén. A nagyragadozók pozitívan hat védett területeink természetes állapotára, a faj egyedeinek szelektív zsákmányolása révén segíti a vadgazdálkodást, és hozzájárul az élőhelyek természetes állapotának visszaállításához.

A természetes állapotokat jelző növényfajok száma kimutathatóan nő a nagyragadozók által rendszeresen járt területeken. A természetes vegetáció visszatelepülése új élőhelyeket teremt, lehetőséget nyújt az őshonos ízeltlábú-, madár- és emlősközösségek állapotának javulásához is, ezáltal hosszú távon az erdőalkotó növénytársulások állapota is javul.

Végül, de nem utolsó sorban fontos kiemelni azt a tényt, hogy a középkori legendákkal ellentétben a farkasok nem tekintik zsákmánynak az embert, tehát ha kirándulót érzékelnek, akkor szinte kivétel nélkül olyan formában visszahúzódnak, hogy azt mi észre sem vesszük. Bár a farkasok valóban sokszor erdei utakat, turista utakat is használják területbejárásaink során, de minden esetben már messziről érzékelik az emberszagot, vagy hallják a hangját és elkerülik a feléjük közlekedő kirándulókat, erdőjáró embereket, arról nem is beszélve, hogy elsősorban az éjszakai órákban aktívak.

#CsodalatosMagyarorszag Kövess minket Instagramon is!

Használd posztjaidnál a #CsodalatosMagyarorszag hashtaget!