Itthon
A Bükki Nemzeti Park, az ország legnagyobb hegyvidéki nemzeti parkja
Az ország legnagyobb hegyvidéki, erdős nemzeti parkjaként 1976. december 28-án alakult meg. Jelenlegi területe 43168 hektár, amiből 6009 hektár fokozottan védett.
Aki csak egyszer is közelebbről látta a vadregényes Bükk hegységet, hazánk legmagasabbra emelkedő karsztos tönkhegységének változatos tájaival, meglesve ritka és gazdag állatvilágának képviselőit, felkeresett néhányat a páratlan zoológiai és kultúrtörténeti értékeket rejtő több száz kisebb-nagyobb barlangjából, biztosan nem lepődik meg, hogy itt alakították ki hazánk harmadik nemzeti parkját.
A Bükk az Északnyugat-Kárpátok egyik legdélebbi, Magyarországon található hegysége. Ötven bérce emelkedik 900 méter fölé, ezekből mintegy tizenegy 950 méternél is magasabb. Fennsíkja 800 méter feletti magasságban fekszik.
A Bükki Nemzeti Park gyakorlatilag a Bükk-hegység teljes területére kiterjed.
A Bükki Nemzeti Park talaja
A Bükk története közel 300 millió éves múltra tekint vissza. Akkor ez a terület lesüllyedt, és a helyét tenger foglalta el. Bizonyságul, hogy ez így történt, számos helyen találkozhatunk tengeri üledékkel.
A partfalaknál előbukkanó palás elválású mészkőben érdekes ősmaradványok maradtak meg e korból.
Döntően mészkő alkotja, de palává préselődött agyag, dolomit és homokkő is található benne.
A mészkő szó hallatán valószínűleg legtöbbünknek egy fehér színű kőzet jut eszébe, pedig Nagyvisnyó közelében, a volt Mihalovits-féle kőbányában a fekete mészkövet is tanulmányozhatjuk. Itt az egykori tengernek valószínűleg egy sekély öble húzódhatott. A víz oxigéntartalma csökkent, a szerves anyag rothadásnak indult, az így keletkezett természetes bitumen festette a mésziszapot feketére.
Répáshuta környékén rózsaszín mészkővel is találkozhatunk.
A Bükk földtani értékei között a legismertebbek a barlangok, a víznyelők, a töbrök és a karrmezők, azaz a karsztformák sokasága és a mély szurdokvölgyek.
A Bükk-hegység karsztjában több mint 1300 barlang ismert, közülük 64 fokozottan védett.
A fokozottan védett István-lápai-barlang egyben az ország legmélyebb barlangja, 253 méter mély, és több mint 6 kilométer hosszú.
A turisták négy, az idegenforgalom számára nyitott barlangot látogathatnak: Anna-, Diósgyőr-Tapolcai-, Miskolc-Tapolcai-tavas- és Szent István-barlang.
A markánsan kiemelkedő mészkő sziklaormok és éles gerincek közé tartozik a Bükk legmagasabb csúcsa, a 959 méteres Istállóskő, a 773 méter magas Örvénykő, ahonnan jó időben a Magas-Tátra is látszik.
A Bükki Nemzeti Park növényvilága
A hegység változatos geomorfológiai, klimatikus és talajtani viszonyai egy igen sokféle növénytakarónak nyújtanak megfelelő életfeltételeket.
A hegység 95 százalékát erdő borítja, ebből 40 ezer hektár védett.
A meredek északi sziklákon és a szurdokokban olyan fajok maradtak fenn, mint a hazánkban csak itt található sárga ibolya, havasi ikravirág, tarka nyúlfarkfű, havasi iszalag.
Két bennszülött növénye is van a Bükknek, a szép fehér virágú Vrabélyi-estike és a meredek sziklákat borító magyar nyúlfarkfű.
Nagy értéke a nemzeti parknak a hét erdőrezervátum. Egyik közülük az úgynevezett Őserdő, amelyben 180-200 éves bükkfákat láthatunk.
A töbrökben él a nemzeti park emblémájában is szereplő szártalan babakalács.
A Bükki Nemzeti Park állatvilága
A hegység területén 22 ezer állatfaj él.
Az emlősök közül a legtöbb denevérfaj megtalálható a Bükk barlangjaiban. Itt él a hosszúszárnyú denevér.
A Bükk bennszülött állata a miskolci Kecske-lyuk barlangban felfedezett Gebhardt-vakfutrinka.
A Kelet-Kárpátok bennszülött faja, a kék meztelen csiga is él a szurdokvölgyekben.
A madárvilág is gazdag, száz faj fészkel a Bükkben. A ragadozók közül féltett kincs az újra növekvő állományú kerecsensólyom, a parlagi sas, de előfordul kígyászölyv is.
A Bükki Nemzeti Park kulturális értékei, nevezetességei
- A Hór-völgyi Látogatóközpont Cserépfalu határában, mely a subalyuki ősembert mutatja be
- Istállóskői-barlang
- A siroki Vár-hegytől a kácsi Kecske-kőig fellelhető kaptárkövek
- Lillafüred, a Hámori-tó partján, a Garadna- és Szinva-völgy találkozásánál
- Lipicai ménes
- Szalajka-völgy a Fátyol-vízeséssel
- Szilvásvárad a református kerektemplommal
Kapcsolódó cikkeink
Itthon
A csodák birodalma a Bükkben: a Szalajka-völgy
Csobogó patakok, vízesések, vadregényes táj és még sorolhatnánk mindazt, amit a Szalajka-völgy, hazánk egyik legfelkapottabb kirándulóhelye nyújt.
Itthon
