Itthon
Arról, hogy nevét honnan kapta, megoszlanak a vélemények: egyesek szerint gróf Bethlen András feleségéről, báró Vay Lilláról, egy másik verzió szerint a gróf unokahúgáról, Vay Erzsébetről, akinek a beceneve Lilla volt, nevezték el Lillafüredet.
Lillafüredről elsőként talán mindenkinek a csodálatos Hámori-tó jut eszébe, melynek mai méretét és formáját 1813-ban alakítottak ki. Ugyanis a Szinva és Garadna patakok találkozásánál volt egy természetes tó, melyet egy völgyzáró gát segítségével visszaduzzasztottak, hogy megfelelő mennyiségű vizet biztosítsanak a kohászathoz.
A Hámori-tó mintegy 1,5 kilométer hosszú és 9 méter mély

fotó © Erdei Szabina | Csodálatos Magyarország
A neoreneszánsz stílusú, a Mátyás-korabeli paloták hangulatát idéző Palota Szálló 1927-1930. között, a Lux fivérek tervei alapján, a Kapuvári fivérek kivitelezésében épült.

fotó © Erdei Szabina | Csodálatos Magyarország
A Palotaszálló egy meredek emelkedő tetején áll, melynek megerősítésére egy támfalakkal tagolt, teraszos sétányrendszert alakítottak ki. A függőkertet két oldalról a Szinva és a Garadna patak határolja, legtetején pedig a szálló impozáns falai és tornyai nyújtózkodnak az ég felé.

fotó © Erdei Szabina | Csodálatos Magyarország
A táj romantikus hangulata József Attilát is megihlette, hiszen Lillafüreden írta a magyar irodalom egyik legszebb szerelmes versét, az Ódát.
A költő szobra a függőkertben áll.

fotó © Erdei Szabina | Csodálatos Magyarország
A Lillafüredi vízesést a Palotaszálló építésekor alakították ki, mely ma Magyarország legmagasabb vízesése, 20 méterről zubog alá a víz.

fotó © Erdei Szabina | Csodálatos Magyarország
A környék látványosságaihoz a lillafüredi, Magyarország egyik legszebb vonalvezetésű kisvasútján is eljuthatunk.
Vonala meredek hegyoldalakban, különleges völgyhidakon, alagutakon vezet keresztül.

fotó © Erdei Szabina | Csodálatos Magyarország
Használd posztjaidnál a #CsodalatosMagyarorszag hashtaget!