Feldebrő a Mátra délkeleti lábánál, az Alföld síkságába simuló dombok között, a Tarna völgyében fekszik.

A falu középtáján emelkedő kis dombon álló temploma nem csak Magyarországon, hanem Európa – szerte páratlan építmény.

Jelentőségét az adja, hogy a honfoglalást követő évszázad történelmi viharaiban – amikor még nem dőlt el végérvényesen, hogy a magyarság a nyugati, avagy a keleti kereszténységet választja – olyan épület épült, amely ötvözi a keleti és a nyugati keresztény építészet elemeit.

Újabb és újabb elméletek születtek, amelyekkel a szakemberek magyarázni igyekeztek az épület kialakulását, korát, helyét a magyar építészet történetében.

Írott emlékek hiányában, a megoldáshoz Györffy György, a középkor neves kutatója jutott, kiderült ugyanis, hogy a 14. században Debrő plébániatemploma a Szent Kereszt tiszteletére volt szentelve. A Szent Kereszt ereklyét I. István 1018 táján kapta, tehát csak ezt követően épültek így szentelt templomok.

Annyi bizonyos, hogy az építtető királyi rangú személyiség lehetett

Talán Aba Sámuel, aki uralkodása előtt kezdte építeni a templomot, majd halála után ide temethették. „

fotó © Vasas Zoltán | Csodálatos Magyarország

A 11. században emelt templomot a következő század folyamán háromhajós román stílusú templommá alakították át. Az első 20×20 méter, négyzet alaprajzú templomból igen kevés maradt fenn. A kutatások feltárták, hogy ez a templom öthajós, centrális épület volt, középen toronnyal.

A 12-13. század fordulóján átalakított templomot nevezik második templomnak, a korábbi öthajós templom ekkor háromhajós, az eredetileg centrális alaprajzú épület kereszt alakú lett. A későbbi századok során többször átépítették, így a 15. században, amikor a templom déli homlokzatán gótikus ablakokat nyitottak. A mai épületről az 1700-as évekből van írásos emlékünk. 1743-ban jelentős átépítést hajtottak végre a templomon, melyek költségét Grassalkovich Antal fedezte. Ekkor távolították el a templom közepének pillérsorát, ami később sok gondot okozott.

fotó © Vasas Zoltán | Csodálatos Magyarország

A statikai hibák és a mennyezet megrepedezése miatt 1785-ben ismét rekonstrukciót hajtottak végre az épületen. 1793-ban vihar tett kárt az épületben, ezúttal a tetőzet szenvedett súlyos sérülést. A templom barokk kori berendezésének értékes darabja a jelenleg jobb oldalon elhelyezett Szent András oltár. A főoltárt (amely Szent Mártont ábrázolja) és a szószéket 1839-ben állították fel. Még majd száz esztendőnek kellett eltelnie ahhoz, hogy kiderüljön, milyen páratlan értéket rejt a szentély alatti altemplom.