Jobbra a Nagyboldogasszony- és Nepomuki Szent János-templom, középen a Szent Imre-templom, a Szent István-székesegyház és a Szent József-templom tornyai magasodnak Székesfehérvár fölé a belvárosban.

Székesfehérvár hazánk egyik legnagyobb városa, melynek fekvése sem mindennapi: nagyobb részben az Alföld részét képező Mezőföld északnyugati csücskében, a Sárréten, kisebb részben a Dunántúli-középhegységben, a Velencei-hegységben található, három hegység lábánál, közel a Velencei-tóhoz, a Balatonhoz és Budapesthez.

A város neve régen egyszerűen Fehérvár volt, mely név valószínűleg a Géza fejedelem által építtetett székvár és templom fehér köveire vagy fehérre meszelt falaira utalhat. A megkülönböztető „Székes-” előtag a 17–18. század során kapcsolódott a település nevéhez, és a középkorban itt felállított hivatalos királyi trónra utal. Közismert latin neve Alba Regia, vagyis Királyifehér, legnépszerűbb beceneve a királyok városa.

A Nagyboldogasszony- és Nepomuki Szent János-templom, melyet többnyire ciszterci templomnak neveznek, Székesfehérvár belvárosának egyik legjellegzetesebb műemléke. A templomot 1756-ra építették fel a jezsuiták, később a pálosok, 1813-ban pedig a ciszterciek kezelésébe került. Sekrestyéjében Magyarország legértékesebb rokokó stílusú templombútorzata tekinthető meg.

fotó © Fabiolah

A szájhagyomány szerint a székesfehérvári Szent Imre-templom helyén egykor az a királyi palota állt, melyben I. István fia, Imre herceg született. Az  1720. szeptember 21-én letett alapkövébe Szent Imre ereklyéjének egy darabkáját helyezték el.

fotó © Szekesfehervar

IV. Béla 1235-ös koronázása révén egyike hazánk koronázótemplomainak a Szent István-székesegyház, amely Magyarország egyik legnagyobb katedrálisa cím birtokosa is. A bazilika területe ősi templomos hely: a Székesfehérvárt alapító Géza nagyfejedelema mai székesegyház helyén építtette fel fejedelmi házát és templomát. A négykaréjos, centrális, bizánci stílusú, Szent Péternek és Szent Pálnak (egyes vélemények szerint csak Szent Péternek) szentelt egyház, mint Magyarország első temploma 997-már biztosan állt, hiszen oda temetkezett a fejedelem. Fiát, I. Istvánt valószínűleg e falak között koronázták királlyá.

fotó © Rolf Singer

61 méter magasra nyúlik a Kármelita templom, hivatalos nevén Szent József- és Kármelhegyi Boldogasszony-templom harangtornya, amely így a negyedik legmagasabb a belvárosban. Különlegessége azonban, hogy a nála magasabb tornyú templomok mindegyike kéttornyos, míg a Szent-József templom csak egy.

Háttérben a Szent József-templom, elöl a Kovács Jenő Óramúzeum és Órajáték. Fotó © MTI/Vasvári Tamás